Mozaik

Ádáz csatákat vívnak a napokban hazánk legnagyobb bogarai

Korábban a témában:

Hazánk legnagyobb bogárfaja a nagy szarvasbogár (Lucanuscervus). A nőstények 2,5-5 cm-re, a hímek 3-8 cm-re nőnek, de az utóbbiak között találkozhatunk 10 cm-es példányokkal is, írja Facebook-oldalán a Duna-Dráva Nemzeti Park.

Európai faj, de Magyarországtól északra és nyugatra már ritka, vagy teljesen ki is pusztult. A bejegyzés szerint tölgyeseinkben nálunk még elterjedt, de igazából csak az idősebb állományokban fordul elő nagyobb számban. Szaproxilofág rovar, azaz lárva korában már elpusztult fákban, cserjékben, illetve még élő egyedek holt részeiben él, azok fatestéből (xylem) táplálkozik. A lárvák 3-5 évig fejlődnek, majd a kifejlett egyedek (imágók) május-júniusban jelennek meg.

Fotó: Nagy Gábor / Duna-Dráva Nemzeti Park

Napközben tápnövényük törzsén tartózkodnak, annak nedvező sérüléseiből nyalogatnak, nektárt esznek, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem táplálkoznak. Alkonyatkor, apró kis helikopterként zúgva, szinte „állva” repülve kelnek szárnyra táplálékot és párt keresve maguknak.

Mint fogalmaznak, a hímek olykor ádáz csatákat vívnak a nőstények kegyeiért, fegyverül használva az e célra megnagyobbodott, fogazott és elágazó rágójukkal, a „szarvukkal”. Az imágók rövid ideig élnek, a hímek már július végére elpusztulnak, a nőstények tetemeivel ritkán akár még augusztus végén is találkozhatunk fő tápnövényeik, a tölgyek tövében.

Fotó: Nagy Gábor / Duna-Dráva Nemzeti Park

A nagy szarvasbogár Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Legnagyobb veszélyt rájuk az emberi tevékenység hatására fogyatkozó idős tölgyesek eltűnése jelenti. Természetes ellenségük többek között a lódarázzsal (Vespacrabro) összetéveszthető, de ártatlan, szintén védett óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata flavifrons) lehet. E legnagyobb termetű hártyásszárnyúnk parazitoid életmódú, mivel fullánkjával megbénítja a gazdaállat (orrszarvúbogár, szarvasbogár, cserebogár, virágbogár) lárváit, majd petéit ezekbe helyezi. A kikelő lárvák a későbbiekben a gazdatest felszínén élősködnek, végül pedig teljesen elfogyasztják őket.

Most találkoztak harmadszor ezzel a bogárral Magyarországon
A látványos megjelenésű, gyors mozgású faj márciusban rajzik.

Kiemelt kép: Nagy Gábor / Duna-Dráva Nemzeti Park

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.