Előkerült minden idők legkövérebb magyar szöcskeegere

Lezárultak az idei szöcskeegért felmérések és minden eddigi rekord megdőlt. A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területén elvégzett tavaszi és őszi szöcskeegér felmérések során 44 példány került elő ebből a fokozottan védett kisemlősből, írja honlapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Mint írják, a 2006 óta folytatott élve fogó talajcsapdás mintavételek során ennyi szöcskeegér még egyetlen évben sem esett a kutatók csapdáiba, ami egyrészt a populáció magas egyedszámát, másrészről a felmérés intenzitását is jelzi. A mostani évben ráadásul 3 új élőhelyfoltban is megtalálták a szöcskeegeret a Borsodi-Mezőségen, ami fajmegőrzési szempontból nagyon fontos eredmény.

De mi is ez a szöcskeegér, miért fontos a rendszeres felmérés?

A magyar szöcskeegérnek (Sicista trizona) jelenleg egyetlen populációja ismert Magyarországon, a borsodi-mezőségi. A határon túl már csak Kolozsvár mellett találni magyar szöcskeegeret, amit viszont a kutatók egy másik alfajba sorolnak (S. trizona transylvanica).

Korábban sokfelé előfordult ez az apró rágcsáló, a közelmúltig még a Hernád-völgyből is előkerült, mára viszont már csak a borsodi és a kolozsvári gyepterületek tekinthetőek a faj utolsó menedékeinek.

Emiatt az IUCN a hazai emlősfajok közül elsőként vette fel a veszélyeztetett fajok listájára (ahova azóta az ürge (Spermophilus citellus) is felkerült). A szöcskeegér viszont a rejtőzködés igazi mestere: 2006 előtt Magyarországon 70 éven át nem került szem elé, de Erdélyben még tovább, 110 évig bujkált a 2010-es megtalálás előtt. Így nem zárható ki, hogy korábbi lelőhelyein a Kiskunságban és a Hortobágyon esetleg újra előkerül.

A cikkben megjegyzik, a kutatók és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy a még esetleg fennmaradt további populációkat megtalálják.

A szöcskeegeret övező különlegességek sora ezzel nem ért véget

A szöcskeegér meglepően szelíd, kézbe véve jól bírja a simogatást és a felkínált szöcskét vagy sáskát is elfogadja, majd a tenyéren ülve jóízűen elfogyasztja. Ezt más rágcsálóval ne is próbáljuk ki!

– figyelmeztetnek.

A szöcskeegér tehát magvak és más növényi részek mellett rovarokat is gyakran fogyaszt; a hernyókat, a pókokat és egyenesszárnyúakat óvatosan becserkészi, majd egy hirtelen mozdulattal elkapja, épp úgy, mint egy ragadozó. A telet viszont földalatti üregben alusszák át a szöcskeegerek, majd a tavaszi ébredés után a hím egerek a nőstények aktív felkutatásába kezdenek.

Mindez így zajlik évmilliók óta, ugyanis a szöcskeegerek igazi élő kövületnek tekinthetők. Talán az utolsó pillanatban találták meg a kutatók a szöcskeegeret a Borsodi-Mezőségen és a Kolozsvár melletti gyepeken, és remélhetőleg hosszútávon is sikerül megőrizni füves területeink egyik legkedvesebb ékességét.

Az Igazgatóság a legfigyelemreméltóbb 2020-as rekorddal zárta közleményét. Előkerült minden idők legkövérebb magyar szöcskeegere is: a hölgy 16,89 grammot nyomott, ami átlagtömegüknek pontosan a duplája.

Kiemelt kép: BNPI / Cserkész Tamás