Folyamatosan csökken a termőterülete és egyre drágább a málna. Míg 10 évvel ezelőtt is 700-900 hektáron termesztették, ma már mindössze 160-170 hektárról szedik az illatos, finom gyümölcsöt, írja a feol.hu.
A lap cikke szerint az 1990-es évek elején még 27 ezer tonnányit szüreteltek az ország málnatermő ültetvényeiről, de évek óta már csak 800-1000 tonna között van a betakarított termésmennyiség, ami a hazai igények kielégítésére sem elég.
A hiányt spanyol, olasz, lengyel, sőt dél-amerikai importtal, illetve fagyasztott gyümölcs esetében szerb behozatallal pótolja az ország.
Hunyadi István, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója arról beszélt, az itthoni megállíthatatlan területcsökkenésnek több oka is van, de főként a klímaváltozást, a munkaerőhiányt és a piaci lehetőségek átalakulását lehet érte okolni.
A málna nagyon nehezen viseli a megváltozott időjárást. Nem szereti a téli, főleg nem a tavaszi fagyokat, s ki nem állhatja az utóbbi években nyaranta berobbanó 30 fok feletti, a málnaszemeket szinte leaszaló forróságot. Ezért érthető, hogy termőterülete egyre északabbra húzódik, s ma már Lengyelországban például jobbak a termesztéséhez szükséges klimatikus viszonyok, mint nálunk
– fogalmazott.
Azok a kevesek, akik még kitartanak a málna mellett, új technológiás, intenzív termesztéssel próbálkoznak, s fólia alatt, edényekben, termesztő közegben nevelik a növényeket. Bár többen esküsznek a jól bevált, régi, fertődi nemesítésű fajtákra, a fólia alatti ültetvényeket többnyire már nem azokkal, hanem a modern termesztési technológiának megfelelő fajtákkal telepítik be.
A lap cikke azzal zárul, bár ezeknek a próbálkozásoknak az eredményeként nem is tér vissza a málnatermesztésünk hajdani fénykora, abban segítenek, hogy kertészeti kultúránkból ne tűnjön el végleg ez a finom gyümölcs.
