Az északi féltekén erdőtüzek szezonja van. Sajnos ez alól nem kivétel az USA, Kanada, Európa, de még Ázsia sem. A kiterjedt tüzek egyrészt tetemes mennyiségű széndioxidot juttatnak a légkörbe, mely nem jó hír a klímaváltozás ellen harcoló emberiség számára, másrészt elképesztő területeket emésztenek fel. A tavalyi évben például a távoli szibériai Jakutia régióban nagyjából annyi szén-dioxidot bocsátottak ki, mint a mexikói összes üzemanyag-fogyasztása 2018-ban. A mostani erdőtüzek elől már a tengerpartra mennek az emberek hűsölni.
Tény, hogy az erdőtüzek után a természet megújulása látványos és erős, hiszen ezt láthattuk az Ausztráliát érintő pusztító lángok kapcsán is. Európában, de még Kanadában is gyorsabban regenerálódik a táj, de az orosz területeket érintő lángok nagyobb gondot okoznak.
Yakutföld tűzvészei már május eleje óta emésztik fel Szibéria erdőségeit, és mostanáig sem csillapodtak. Az augusztusi hónapot 156 aktív tűzfészekkel nyitotta a terület, mely nem jó hír. Ahogyan az sem, hogy a lángok megfékezésére nem sok esély mutatkozik- írja a köpönyeg.hu.
Mostanra mintegy 35000 négyzetkilométernyi terület lett a tűz martaléka, mely hazánk méretének több, mint a harmada. Ezeknek az erdőségeknek a pótlása nem egyszerű, hiszen többnyire az örök hó birodalmának jeges talaján nőttek.
Az Antarktiszon telek kemény mínuszokat hoznak, de az elmúlt évek rekordokat döntő nyári hőmérséklete nem csupán az erdőtüzek terjedését okozza, hanem felolvasztja az egykor tartósan megfagyott talajt.
Az orosz erdőterületeken évente fellángolnak a tüzek, de az utóbbi években egyre intenzívebbé váltak. Észak -Szibéria gyorsabban melegszik, mint a világ bármely más része. A tüzek potenciálisan felgyorsíthatják az éghajlatváltozást azáltal, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, és tönkreteszik Oroszország hatalmas erdőit, a tajgát, ami szén -dioxidot von ki a légkörből.
Ha nincs erdőnk, nincs életünk
-nyilatkozta egy térségben élő óvodavezető.
