wikimedia commons
Mozaik

325 éve történt meg először a máriapócsi csoda

Háromszázhuszonöt éve, 1696. november 4-én könnyezett először a máriapócsi ikon, az ismétlődő csoda révén a kis község Magyarország egyik legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye lett. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga.

A Budapesttől 280, Nyíregyházától 30 kilométerre fekvő kis községet a 13. században említik először, akkor még Pócs néven. A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, az 1600-as években görög katolikus ruténekkel telepítették újra. 1676-ban az akkori bíró, Csigri László a töröktől való megszabadulásáért hálából “hat magyar forintokért” fogadalmi képet festetett a helyi pap öccsével. Az árat a bíró végül nem tudta kifizetni, ezt egy tehetős polgár, Hurta Lőrinc tette meg, aki az ikont pedig a templomnak ajándékozta.

Kapcsolódó
10 európai zarándokhely, ahová hívek százezrei látogatnak el
Természetesen magyarországi kegyhelyek is vannak közöttük.

A világhírűvé vált ikont temperával jávorfára festették, mérete 50×70 centiméter. A bal karján a Kisdedet tartó Mária jobb karjával fiára mutat, a Megváltó jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart. Fejük körül dicsfény, illetve görög betűs rövidítéssel a Jézus Krisztus és Isten Anyja rövidítése olvasható, a két felső sarokban egy-egy kerub látható.

A Pócs hírnevét megalapozó esemény 1696. november 4-én történt: miközben a kis fatemplomban éppen misét tartottak, egy helybéli földműves arra lett figyelmes, hogy az ikon mind a két szeméből folyik a könny.

A csodás jelenség két hétig megállás nélkül tartott, majd kisebb-nagyobb szünetekkel december 8-ig (éppen Mária szeplőtelen fogantatásának napjáig) ismétlődött, mintha a kép ismerné a kalendáriumot. Ekkor már olyan hideg volt, hogy a templomi kehelyben a bor és a víz megfagyott, de a Szűzanya könnyei hullottak.

A csodát világi és egyházi vizsgálatok sora tanúsította, egyebek között Corbelli tábornok, a kelet-magyarországi császári csapatok főparancsnoka is, aki személyesen itatta fel a könnycseppeket egy kendővel – a hitelességet növeli, hogy a háromszáz tanú között lutheránusok és kálvinisták is voltak.

A hír eljutott a császári udvarba is, ahol úgy döntöttek: a becses könnyek nem illetik meg a rebellis magyarokat.

A képet a helyi lakosok tiltakozása és 150 katona sortüze közepette levették a képfalról és Bécsbe szállították, ahol az egyszerű vándorpiktor alkotását ünnepi körmenetben vitték a Stephansdomba, a menetben ott gyalogolt I. Lipót császár és a császárné is.

A templomban külön oltárt kapott, s november 4-ét mindenkor ünnepi istentisztelettel ülték meg – bár az ikon többé nem sírt. A bécsi nép ezrével folyamodott hozzá, s számos csodatételt írnak a javára – egyebek között Savoyai Jenő herceg 1697-es zentai diadalát is.

A Mária-kép Bécsbe vitele hatalmas felzúdulást keltett, még abban a száz pontban is szerepel, amelyben a szabadságharc kitörésekor II. Rákóczi Ferenc foglalta össze a magyar nemzetet ért sérelmeket. A csodatévő ikonról számos másolat készült, ezek egyike került végül a pócsi templom üresen maradt ikonosztázára.

Csodálatos módon – noha ilyet sem a Bécsbe vitt eredeti, sem egyetlen másik másolat sem tett – a kép 1715. augusztus 1-jén ismét sírva fakadt.

A jelenség másnap és újabb három nap múlva megismétlődött, mint ezt az egri érsek által indított kivizsgálás során száznál is több szemtanú vallomása igazolta. A község ekkor vette fel a Mária előtagot, s ettől kezdve hívják Máriapócsnak.

A csoda majd kétszáz év után, 1905. december 3-án harmadszor is megismétlődött.

A kegykép őre éppen zarándokokat vezetett a templomba, amikor a kép foglalatát kinyitva arra lett figyelmes, hogy a Szűzanya arca a megszokottnál sötétebb, jobb szeméből pedig könnycseppben végződő könnycsatorna húzódik lefelé. A könnyezés ezúttal december 19-ig tartott folyamatosan, majd a hónap két utolsó napján megismétlődött.

A könnycseppeket felitató kendő ma a kegykép alatt látható, a csoda tényét világi és egyházi vegyes bizottság vizsgálata igazolta.

Az 1715-ös jelenség után megindult a zarándokok áradata a szabolcsi községbe, ahol 1756-ban új templom épült, majd oda települtek a Szent Bazil Rend szerzetesei, akik kolostort létesítettek. A díszes barokk templomot teljes külső és belső felújítása után 1946-ban avatták fel és helyezték át a szentképet, két év múlva XII. Piusz pápától megkapta a basilica minor címet.

1991. augusztus 18-án az első ízben Magyarországra látogató Szent II. János Pál pápa Máriapócsot is felkereste, s magyar nyelvű, bizánci stílusú liturgiát végzett a kegykép előtt.

mti/balázs attila Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita a II. János Pál pápa (1920-2005) születésének századik évfordulója alkalmából állított úti ikon felszentelésén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócson 2020. szeptember 9-én.

Máriapócs Magyarország és egész Európa egyik leghíresebb búcsújáró helye, amelyet évente félmillió zarándok keres fel, nagy búcsút évente háromszor tartanak. Máriapócs 2003 óta tagja a kontinens legjelentősebb Mária-kegyhelyei egyházi szervezetének, az Európai Máriás Hálónak és 2005-ben elsőként nyilvánították Magyarország nemzeti kegyhelyének.

A bazilika zarándokhellyé válásának 300. évfordulóján, 2015-ben a kegykép 16 állomásból álló országjáró körútra indult, a máriapócsi kegyhely 2021-ben lett hungarikum.

Kapcsolódó
Világcsúcsot sétált Szent Márton Útján a kalocsai tanár
40 nap alatt gyalogolt 2000 kilométert a zarándokúton.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.