A kaszpi haragossikló hazánk egyik legveszélyeztetettebb hüllőfaja, élőhelyei az elmúlt évtizedekben szinte teljesen felszámolódtak. Ez a termetes eurázsiai sikló a nevét a potenciális veszélyforrásokkal szemben tanúsított agresszív viselkedéséről kapta.
A haragossikló átlagos testhossza 160-180 centiméteres, de akár 3 méteresre is megnőhet. Feje és szemei is meglehetősen nagyok.
A sárgás-, sötétbarnás, olajbarna vagy fekete színű haragossiklóval csak igen ritkán találkozhatunk, hisz állománya jelentősen megritkult.
Magyarországon elszigetelt populációkban, mészkő- és dolomit-, valamint lösz-pusztagyepeken fordul elő. Legjelentősebb állománya a Villányi-hegységhez tartozó, de attól jól elkülönült, a Dráva-síkból szigetszerűen kiemelkedő Szársomlyó mészkősziklagyepén található. A budai-hegységi állományai úgy tűnik már csak a Budaörsi kopárokon és a Sas-hegyen maradtak fenn
– írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A hazánkban előforduló siklók közül a haragossikló is okozhat marást, de méreganyaggal nem rendelkezik.
Saját fajtársait is felfalja
A haragossikló nappali életmódot folytat, egész nap aktív lehet. A reggeli órákban búvóhelye közelében napozik, majd miután felmelegedett, aktív vadászatra indul.
Gyakran kúszik fel bokrokra, kisebb fákra. Látása jó, táplálékállatait és támadóit már messziről észreveszi. A felnőtt egyedek gerinceseket, elsősorban gyíkokat (fontos tápláléka a zöld gyík), rágcsálókat és énekesmadarakat zsákmányolnak. Mivel meglehetősen vehemens ragadozók, előfordul, hogy más kígyókat és időnként, saját fajtársaikat is felfalják.
Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a haragossikló is védett. Ritkasága miatt fokozott védettséget élvez, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
