A pettyes szarvas eredetileg az indiai szubkontinensen él, beleértve a Himalája déli lejtőit és Srí Lankát is. A szépsége miatt világszerte számos helyre telepítették, Ausztráliától Európáig – írta a Zooszeged.
Trópusi, szubtrópusi eredetüket mutatja, hogy nincs náluk meghatározott párzási időszak, így akár tél közepén is születhetnek borjaik, ahogy ezt történt most Szegeden.
A viselkedésük megfelel a többi szarvasfélének, itt is a tehenekből és borjaikból állnak a csapatai, amelyekhez lazán kötődnek az egymással viaskodó bikák. A fiatal hímek úgynevezett agglegény csapatokba állnak össze, az idősebb bikák viszont magányosak.
A Szegedi Vadasparkba 2018-ban érkeztek az első pettyes szarvasok Csehországból, és már első évben szaporodtak – majd a rá következő években is. A szaporulatot utóbb más állatkertekbe helyezik át, de természetesen a téli szülötteket meg lehet tekinteni tavasszal és nyáron.
A pettyes szarvasokat szépségük miatt már az ókortól kezdve exportálták Nepálból, Asszámból és Srí Lankáról. A Wikipédia szócikke az életmódjukról azt írja, hogy erdőkben élő faj. Mindig víz közelben szeret tartózkodni. A pettyes szarvas a Himalája lábainál is előfordul; a havat és a nagy hideget azonban nem viseli el. A Gangesz deltájában is látni, mert szereti a víz közelségét, és veszély esetén – mivel jó úszó – bele is menekül.
Eredeti életterének megfelelően a pettyes szarvas melegebb éghajlatot igényel, Nyugat- és Közép-Európában a szabadban túl rideg lenne számára a klíma. Csak az ember segítségével, a legjobb táplálék mellett képes átvészelni a telet még Európa enyhébb éghajlatú régióiban is.
