Az utóbbi 20 évben Vas megyében a gímszarvas és a vaddisznó esetében több, mint duplájára emelkedett a kilövések száma. Ennek ellenére óriási a vadkár. A megye több területén ma már kerítés építése nélkül szinte lehetetlen a mezőgazdasági növénytermesztés, írja a vaol.hu.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A vadászat megítélése, bármennyi erőfeszítést is teszünk még mindig negatív a köznép szemében. Ugyanakkor napi rendszerességgel hívnak bennünk a vad kártételével kapcsolatban. Mert a vaddisznó bemegy a kertekbe, megeszi termést, feltúrja a temetőt, felzabálja a szőlőt. Miközben a vadászt sok esetben csak egy gyilkosnak tartják, ezekben az esetekben tőlünk várják a megoldást
– állítja Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének titkára, megyei fővadász, aki szerint fontos tudni, hogy a természeti rendszerek mára erősen átalakultak. A mai nagyvadállományból hiányoznak a ragadozók, mint a barna medve, meg a szürke farkas. Leginkább ez utóbbi volt képes a vaddisznó és a gímszarvas létszámát szabályozni. Ez a szerep ma a vadászokra hárul.
A gímszarvas és a vaddisznó erősen túlszaporodott. Óriási a vadkár. A magas vadlétszám kialakulásáért, a nagyragadozók hiányán túl, elsődlegesen a mostani nagytáblás mezőgazdasági forma tehető felelőssé. Ötven száz hektáros kukoricatáblákba belemegy a vad, amint térdig ér a vetés, aztán ki sem jön belőle aratásig. Hiába ül ott mellette a vadász, vagy szerveznek zöldhajtást. Óriási táplálék bősége van a vadnak.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1080" width="1920" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A másik probléma, hogy nő a nagyvadállomány sűrűsége. A városok terjeszkedése, az utak, ipari parkok létrejötte és a vadkár ellen védekező gazdálkodók kerítései egyre kisebb területre szorítják össze a vadlétszámot. Van olyan vadászterület Vas megyében ahol a terület 60%-a állandó kerítéssel be van kerítve. A maradék területen a vad sem tudja már, hogy a kerítésen belül, vagy kívül van éppen. Rájött, hogy ha enni akar, át kell jutnia a kerítésen. Ezért ma már szigorú feltételei vannak a kerítés építésnek.
A vadgazdálkodónak sem érdeke, hogy nagy legyen a vadlétszám, mert a vadkárt ő fizeti. A hatóság is előírja, hogy mennyit kell kötelezően kilőnie. Sajnos a jelenlegi vadászati törvény adta lehetőségek mellett szinte lehetetlen megállítani a vaddisznó növekedési dinamikáját. Más európai országokban sem sikerült. Több vadászatra lenne szükség, de ennek vannak korlátai
– állítja Kenesei István.
Országosan egyértelműen a nyugat-dunántúli részen Somogyban, Zalában és Vas megyében a legrosszabb a helyzet a vad kártétele szempontjából. Egyértelmű, hogy ezt a vadlétszámot nem lehet fenntartani.
