Mozaik

150 éves a Néprajzi Múzeum

Idén március 5-én ünnepli létrejöttének 150. évfordulóját a nyitás előtt álló Néprajzi Múzeum. A rangos intézmény szakmai konferenciával, a múzeum történetére, meghatározó kutatóira reflektáló tudományos előadásokkal, a gyűjteménnyel párbeszédbe lépő kortárs táncművészeti improvizációval tekint vissza azokra az eredményekre, amelyek megalapozták nemzetközi hírnevét. A Willany Leó Improvizációs Táncszínház Magyar táncdialógusok produkciója mellett Kemecsi Lajos főigazgató, Csorba László egyetemi tanár, Lackner Mónika és Gyarmati János főmuzeológus ad elő, írta az Üzleti Sajtószolgálathoz (OTS) eljuttatott közleményében az intézmény.

A budapesti Néprajzi Múzeum Európa egyik jelentős szakmúzeuma, új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz.

Kapcsolódó

A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. Az ezredfordulótól kezdve a Néprajzi Múzeum a muzeológiai kutatások és a néprajzi muzeológia megújításának egyik legfontosabb magyarországi központjává vált, ahol hangsúlyos a kortárs társadalmi jelenségek dokumentálása, a meglévő műtárgyállomány digitalizációja.

A múzeum tárgygyűjteményéből és archívumaiból jelen pillanatban 173 ezer tétel kereshető a neprajz.hu weboldalon.

facebook/néprajzi múzeum

Xántus János és Jankó János szerepe

Az intézmény alapításának dátuma – 1872. március 5. – szimbolikus: ekkor nevezték ki Xántus Jánost (1825-1894) a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jogi képzettségű honvédtisztjéből az amerikai emigrációban neves természetrajzi gyűjtővé lett Xántus vezető muzeológusi megbízatását a saját 1868-69-es kelet-ázsiai gyűjtéséből rendezett nagyszabású néprajzi kiállítás sikerének köszönhette. Nemzetközi ismertségének másik oka, hogy a legenda szerint Karl May, a Winnetou és más kalandregények német szerzője róla mintázta a világhírű prérihős, Old Shatterhand alakját.

A néprajzi gyűjteményt Jankó János (1868-1902) sokrétű szakmai tevékenysége tette valódi múzeumi szervezetté. Az ő nevéhez fűződik az ezeréves Magyarországot ünneplő budapesti millenniumi kiállítás néprajzi falujának megteremtése 1896-ban, ahol 24 lakóportát mutattak be a Kárpát-medencéből. A régióban folytatott néprajzi kutatások, gyűjtések mellett a nemzetközi anyag is bővült: a 19-20. század fordulóján a magyar kutatók mind az öt kontinenst bejárták.

Afrika- és Ázsia-gyűjtemény

A nemzetközi gyűjtemények közül a Néprajzi Múzeum Madagaszkárra is kiterjedő Afrika-gyűjteménye jelenleg mintegy 10 500 tárgyat tartalmaz, az Ázsia-gyűjtemény közel 13 ezret, s ezek négyötöde a 19. század vége és a 20. század eleje közötti időszakban került a múzeumba.

Az Ázsia-gyűjtemény két legnagyobb tárgyszámú alcsoportja a kínai és a japán anyag, ezt követi az indiai, az Amur-vidéki, a mongol, a török, a kaukázusi és a turkesztáni. Az Óceánia-gyűjtemény több szempontból is a múzeum egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert gyűjteménye, részben nagysága és összetétele, részben pedig a gyűjtés korai volta miatt. A kollekciót alkotó mintegy 14 500 tárgy háromnegyede a 19-20. század fordulójáról származik, amikor a terület néprajzi szempontból még nagyrészt érintetlen volt.

A jelenleg 4 ezer darabos Indonézia-gyűjtemény törzsanyaga a 19. század vége és az első világháború közötti időszakban jött létre, a tárgyak fele két szűkebb földrajzi területről származik: Jáváról és Borneóról.

Európa-gyűjtemény

A közel 10 ezer darabos Európa-gyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik első gyűjteménye. A főként a finnugor rokon népekre összpontosító 19. századi tárgygyűjtés mellett a 20. század elejétől nagy hangsúlyt kapott az Osztrák-Magyar Monarchiában, illetve az annak vonzáskörébe tartozó területeken élő nemzetiségek tárgyainak gyűjtése. Ezek túlnyomó többsége hímzett textília, valamint hangszerek, fémtárgyak, bőrövek, ékszerek és kerámiák. Az Amerika-gyűjtemény a múzeum Európán kívüli gyűjteményi egységei közül a legkisebb (kb. 8700 darabos), ugyanakkor egyidős magával a múzeummal: az alapító Xántus János által az 1850-60-as években gyűjtött tárgyakat is magába foglalja.

Paraszti élet bemutatása

A jelentős nemzetközi anyag őrzése, kutatása és bemutatása mellett a budapesti múzeum kimagasló szerepet játszik a magyar nemzeti identitás erősítésében. Kárpát-medencei anyagai a mára már letűnt, ám a 20. század közepéig a magyar társadalom nagy százalékát alkotó parasztság életmódjának lenyomatai a 17. századtól a 20. század végéig.

facebook/néprajzi múzeum

A 19. század végétől a modernizáció, az urbanizáció és a globalizáció radikálisan alakította át az életmódot Magyarországon. A Néprajzi Múzeum kutatói versenyt futottak az idővel, gyűjtőmunkájuknak köszönhetően a magyarság és a magyarországi nemzetiségek hétköznapjai, ünnepei, foglalkozásai a ma élők ismereteinek részévé válhattak. A múzeum hagyományos gazdálkodási formákhoz kötődő gyűjteményei (halászat, állattartás-pásztorművészet, földművelés, gyűjtögetés) több tízezer egyszerű használati, illetve reprezentatív tárggyal teszik felfedezhetővé a gépesítés előtti évszázadok kihívásait, a folyók által szabdalt termékeny vidék életmódját.

“Technikai” gyűjtemények

A Mesterséggyűjtemény több mint 14 000 tárgyával a múzeum negyedik legnagyobb magyarországi anyagot őrző gyűjteménye. A technológia történetének megismerésében fontos szerepet játszik a népi közlekedés, teherhordás, cipekedés, hír- és jeladás tárgyait magába foglaló majdnem kétezer darabot számláló Közlekedésgyűjtemény, vagy az Építkezésgyűjtemény. A Háztartásgyűjteményt gyarapító Kerámiagyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb gyűjteményi egysége, tárgyainak száma megközelíti a 30 ezret.

Az 50 000 műtárggyal rendelkező Textil- és viseletgyűjtemény Európa egyik kiemelkedő tematikus kollekciója. A gyűjteményben a falusi, mezővárosi parasztság, iparosság és pásztorság rendkívül változatos díszítésű, gazdag motívumkincsű és színvilágú népi viselet- és lakástextil-kultúráján kívül a tágabb értelemben vett köznép, így a városi kispolgárság és értelmiség tárgyi világa is megjelenik.

A Bútor- és világítóeszköz-gyűjteményben elsősorban a történelmi Magyarország területéről, főként magyar, valamint a hazánkban élő nemzetiségek köréből származó bútorok, világítóeszközök, lakberendezési, lakásdíszítési tárgyak (órák, tükrök, pipatartók, családi és emlékképek), alkalmi gyermekbútorok (bölcsők, járókák, állókák) és a hétköznapi élet (tisztálkodás, mosás, fűtés) használati tárgyai találhatók.  A Táplálkozásgyűjteménybe az élelmiszerek tárolásának, feldolgozásának és tartósításának kellékei, az asztali teríték más gyűjteménybe nem sorolható darabjai tartoznak. Az Egyházi, a Szokás- és játék-, valamint az ezres nagyságrendű Hangszergyűjtemény hitélethez és közösségi szokásokhoz kapcsolódó tárgyakat és eszközöket őrzi.

Unikális gyűjtemények

A Néprajzi Múzeum nem csupán műtárgyakra specializálódott, hanem kezdettől fogva törekedett a szellemi kulturális örökség, a néprajzi kutatással összefüggő anyagok gyűjtésére, megőrzésére is. Az intézmény egykori munkatársai között olyan hírességeket találunk, mint a zeneszerzőként ismert Lajtha László és Bartók Béla, akiknek hangfelvételeit a 4500 darabos fonográfhenger-gyűjtemény őrzi.

Az ő gyűjtéseik a magyar mellett kiterjedtek a Kárpát-medencei népek, sőt Bartók esetében az anatóliai törökök és algériai arabok, továbbá a Volga-vidéki rokon népek zenei hagyományaira is. Ez az anyag csak töredéke a Néprajzi Múzeum több tízezernyi analóg hangfelvételének.

Hasonlóan unikális az Etnológiai Archívum néprajzi tematikájú film- és videógyűjteménye, amely az 1930-as évektől őriz mozgóképeket, vagy a magyarországi hagyományos paraszti-népi kultúra legnagyobb, 340 ezer darabos Fényképgyűjteménye, amelyben nagy számban találhatók távoli kontinensek népeiről készített fényképfelvételek már a 19. század végétől.

A csaknem 30 ezres Kézirattár és a rajzokat, festményeket, nyomatokat gyarapító Képarchívum nemzetközi szinten vonz kutatókat. Az ő munkájukat is támogatja a múzeum több mint 197 ezer kötetes szakkönyvtára.

Új otthonba költözhet az intézmény

A Néprajzi Múzeum első 150 évét rangja és szakmai elismertsége ellenére jelentős mértékben befolyásolta a megfelelő épületért való folyamatos küzdelem. Ez napjainkban zárult győzelemmel, amikor 2022-ben az intézmény elfoglalhatja új otthonát. Az új Néprajzi Múzeum Budapest egyik legrégebbi parkja, a Városliget kapujában épült fel a Napur Architect tervei alapján. A változatos növényfajokkal beültetett tetőkertet tartó két épületszárny egy 1 kilométer átmérőjű körív mentén emelkedik a környező fák lombozatának magasságába. A hamarosan nyíló múzeum látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat Megérkeztünk címmel, amely a gazdag gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy különleges válogatást.

Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg több, mint félezer négyzetméteren az interaktív és látványos ZOOM tér is, amely az egyes tárgyakat játékos megközelítések segítségével mutatja be, így egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. A föld mélyében elhelyezett, közel 7 ezer négyzetméteres, időszaki és állandó tárlatoknak otthont adó kiállítótér felett könyvesbolt, étterem, könyvtár, adattár, coworking helyiség, látogatóközpont, rendezvényközpont, interaktív ifjúsági múzeum teszi az intézményt a budapesti kulturális élet meghatározó helyszínévé.

Különleges eleme az ingyenesen látogatható Kerámiatér, amely a lépcsőzet mentén 40-40 méter hosszan csaknem 4 ezer kerámiát vonultat fel a világ minden tájáról. Az épület koronája az üveghomlokzat, amelyen körben egy közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszterszerkezetű fémrács fut végig. A háló a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként nemcsak átöleli, öltözteti az épületet, hanem összegzi a gyűjtemények és a Néprajzi Múzeumban folyó munka 150 évre visszatekintő, a kortárs kultúrában is meghatározó szellemiségét.

Kapcsolódó
Múzeumban mutatják meg a dán boldogság titkát
Megnyílt az első nemzetközi Boldogság Múzeum Koppenhágában.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.