2004-ben a tömörkényi Csaj-tavon gyűrűzték meg fiókaként azt a 18 éves (19. naptári éves) kanalasgémet, melyet idén március 20-án a Tisza partján fekvő Csanyteleknél, a Síróhegyi-halastavaknál figyelt meg Dr. Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
A színes gyűrűnek köszönhetően erről a példányról nem csak azt tudjuk, hogy hazánkban ez a legidősebb, visszatalált gyűrűs kanalasgém, hanem azt is, hogy a teleket Olaszország északi részén, a Velencei-lagúnákon tölti, ahol többször is észlelték már.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kanalasgémek általában területhűek, a kikelési helyükhöz többnyire ragaszkodnak. Ha tehetik később is ott fészkelnek, így nem véletlen, hogy ezt a telelésből frissen visszatért példányt is a Csaj-tótól néhány kilométerre észlelték egy körülbelül 50 egyedből álló csapatban.
A világon először a Magyar Királyságban kezdtek kanalasgémeket gyűrűzni 1908-ban, hogy kiderüljön, merre vonulnak ezek a társas életmódot folytató madarak. Hazánkban 2002-ig kizárólag fémgyűrűk segítségével kutatták a fajt, ennek eredményeként többnyire azt lehetett feltérképezni, hogy a fiókák a gémtelepről hová vetődnek el
– tudtuk meg a közleményből.
2003-ban alkalmazták először a nagyméretű színes gyűrűket. Ezek akár 300–400 méteres távolságból, a madarak befogása nélkül, távcsővel is leolvashatók. Egy-egy egyedről az élete során így több tucat megfigyelési alkalom is ismertté válhat, ami jelentősen segíti a viselkedésük megértését. Így kideríthető, hogy a Kárpát-medencében hogyan használják a vizes élőhelyeket, hová térnek vissza fészkelni, hol telelnek, vonulás közben milyen útvonalakat használnak, hol állnak meg pihenni és táplálkozni.
Így tudjuk például, hogy ugyan a hazai kanalasgémek többsége Tunéziában és Olaszországban telel, de ismertek leolvasási adatok Törökországból, Görögországból, Líbiából, Algériából, sőt, a Szaharától délre, Szudánban, Nigériában, Nigerben, Maliban, Mauritániában és Szenegálban is azonosították már a madarainkat. Mivel a faj a vizes élőhelyek fontos indikátorfaja, ezért néhány madár GPS-es jeladót is kapott a Kiskunságban.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1920" width="2560" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az idei, súlyos aszállyal induló év rossz költési szezont vetít előre nemcsak a kanalasgémek, de a többi vízimadár számára is. A vízimadár-állományokat leginkább a téli és a tavaszi vizek megőrzésével lehetne segíteni, ugyanis ezekben sok vízi gerinctelen élőlény, továbbá a kétéltűek és adott esetben a halak is megtalálják a szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket. Ám a kiskunsági tavak, vízállások jelenleg szárazon állnak, vagy csak kevés víz van bennük, amelyekből a víz gyorsan el fog tűnni, ha nem érkezik elegendő utánpótlás eső formájában.
