Wikimedia Commons
Mozaik

Szegedi kutatók vizsgálják a Tisza és a Maros gátrendszerét

A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, 80 kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel.

A Szegedi Tudományegyetem közlemény szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végzett vizsgálatok során a szakemberek földradart, elektromos ellenállás tomográfiát és GPS-t is használnak, amelyekkel a nem ritkán 100 évnél is régebben emelt gátak magasságában, szerkezetében és összetételében bekövetkező változásokat lehet kimutatni.

A georadar elektromágneses hullámokat bocsát ki a felszín alá, melyek visszaverődnek a réteghatárokról és különféle anyagokban különböző sebességgel terjednek. A visszaérkező hullámok tulajdonságaiból lehet következtetni arra, hogy mi van a felszín alatt.

A jórészt a 19. században emelt, majd többször is magasított földművek szerkezete nagyon összetett, hagymahéjszerűen épülnek egymásra a rétegek. Mivel nagyon régi építményekről van szó, az építésük dokumentációja hiányos

– fejtette ki Sipos György, az SZTE Geoinformatikai Természeti és Környezetföldrajzi Tanszék, valamint a kutatás vezetője.

A szakember elmondta azt is, hogy a töltések állapotának megismeréséhez tudni kell, milyen anyagokból állnak, hol vannak a réteghatárok, szerkezeti eltérések.

Kapcsolódó
Gyakoribbak lehetnek az árvizek a klímaváltozás miatt
Gyorsul a víz körforgása, a jövőben több árvíz lehet Magyarországon is.

A közvetlen – fúrásokkal vagy szelvények feltárásával járó – vizsgálatok nagyon időigényesek, és az árvízbiztonság szempontjából sem előnyösek, ezért egyre inkább a roncsolásmentes sekély geofizikai módszerek kerülnek előtérbe.

A kutatók három fontos dolgot vizsgálnak: a szerkezeti változásokat, az anyagösszetételt és az esetleges üregek jelenlétét.

A töltések felépítésére jellemző, hogy belül egy vizet nem áteresztő agyagmagot építettek a készítők, és erre terítették az újabb és újabb rétegeket. Fontos a vízzárómag mérete, minősége, illetve az ezt borító rétegek száma, szerkezete. A töltéseken átszivárgó víz a réteghatárok mentén könnyebben utat talál, a hosszirányú szerkezetváltozások miatt pedig árvízvédelmi szempontból kritikus területek alakulhatnak ki.

Az építkezések során a helyben elérhető anyagokra támaszkodtak, így előfordulhatnak homokosabb összetételű gátszakaszok, ahol a víz könnyebben szivárog.A szakemberek a terepen végzett mérések adatait számítógépen elemzik, majd összevetik a kontrollfúrások, a korábbi mérések, valamint a vízügy által dokumentált árvízi jelenségek, például szivárgások helyével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mérésekkel azonosított eltérések sűrűsödése egybeesik az árvízi jelenségek megjelenésével.

A kutatási eredmények szerint a radaros és elektromos mérésekkel előre lehet jelezni, hol van nagyobb esély az árvízi jelenségekre, így könnyebb megtervezni a gátak fenntartásához szükséges beavatkozásokat, illetve megszervezni a védekezést.

Kapcsolódó
Árvízvédelmi gát épül egy falu focipályája helyén
Ráépítik a Maros gátat a focipályára Ferencszálláson.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.