Mozaik

200 év alatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna

Mindeközben mintegy 40 százalékkal keskenyedett is.
Korábban a témában:

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt – állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban.

A bajor tartományi hivatal által közzétett folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is. A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.

Szobrot állítottak a 60 éve kifogott gigahal emlékére a Dunánál
Egy testvérpár akasztotta meg a 102 kilós vizát.

A kutatás megállapította azt is, hogy az emberi beavatkozások következményeként a folyó hordaléka nem jut el a Duna-deltába, hanem lerakódik a mederben, ami tartósan megváltoztatja a víz minőségét.

A kutatást azért végezték, hogy megállapítsák, milyen kedvezőtlen következményekkel járt az emberi beavatkozás és intézkedéseket javasoljanak az orvoslásukra.

Korábban évente 40-60 millió tonnányi hordalék érkezett a Fekete-tengerbe, jelenleg azonban csak 15-20 millió tonna. A hordalék ehelyett a folyómeder mentén rakódik le.

A folyó teljes szakaszának egyharmadát érinti a hordaléklerakódás, elsősorban a vízerőművek előtti területeken. Az erőművekhez tartozó vízlépcsők mögött pedig teljesen hiányzik az üledék, ezáltal ott gyakran kimélyül a folyómeder

– fejtették ki a szakértők.

A hordalékháztartás helyreállítása érdekében a kutatók különböző módszereket javasoltak, hogy a lerakódott üledéket visszanyerjék a vízből. Ilyen intézkedés lehet a folyópart megerősítéseinek eltávolítása vagy modern vízerőművek kialakítása. A mezőgazdaság pedig eróziócsökkentő intézkedésekkel járulhatna hozzá a Duna hordalékszintének javításához.

A nagyrészt az Európai Unió által finanszírozott projektben 9, a Duna térségéhez tartozó ország (Magyarország, Ausztria, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Németország, Románia, Horvátország, Szerbia) 14 intézménye vett részt, három éven át elemezték a folyó üledékét.

A kapcsolódó Danube Sediment elnevezésű projektet a Budapesti Műszaki és  Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke vezette. A projekt előkészítését a Külgazdasági és Külügyminisztérium is támogatta.

Emberfeletti munkát végeznek a Dunán a magyar aranymosók
Csupán néhány tucat lelkes aranyász kutatja és gyűjti az aranyszemcséket hazánkban.

A Duna jelenleg hivatalosan 2857 kilométer hosszú, a Volga után Európa második leghosszabb folyója, amely a 19. században még majdnem 3000 kilométer hosszú volt. Jelenleg csupán egytizede van “természeteshez közeli állapotban” a bajor hatóságok szerint, írta az MTI.

Kiemelt kép: MTI/Ruzsa István

Évtizedek óta nem látott ritkaságot találtak a Duna-parton
Erre még a szakemberek sem számítottak.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.