A római Olimpiai stadion és a Vatikán közeléig tart a vörös zóna határa, amely a város két nagy északi kerületét teljesen lefedi. Ott jelezték az utóbbi napokban a leggyakoribb vaddisznó-előfordulásokat. Az állatok egyike a családokkal teli Villa Glori parkban pénteken egy kutyáját sétáltató nőt kényszerített futásra.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A hatóságok harmincöt “belépőpontot” azonosítottak, ahonnan az állatok könnyűszerrel bejutnak a lakott területre. Elrendelték ezeknek a kerítéssel való lezárását, valamint az utcákon sorakozó hulladéktárolók elszállítását, mivel azok vonzzák a táplálékot kereső vaddisznókat.
Az egészségügyi és a környezeti tárca, valamint a római közegészségügyi vállalat egyeztetést tartott, és azonnal elkülönítettek tízmillió eurót (3,8 milliárd forint) a vaddisznóhelyzet kezelésére.
Andrea Costa egészségügyi államtitkár a közrádiónak adott interjúban nem zárta ki a kilövés, vagyis a vaddisznók vadászatának engedélyezését sem, ami az állatvédők azonnali tiltakozását váltotta ki. Hangsúlyozta, hogy a vaddisznók nem csak az esetleges támadások miatt jelentenek veszélyt, hanem a sertéspestist is terjeszthetik.
A fertőzést elsőként Piemont és Liguria tartományban azonosították tavaly év végén: a két régióban mostanáig több mint száztíz állat hullott el sertéspestisben, és több tízezer, tenyésztőtelepen élő sertést is el kellett pusztítani. Liguriában márciusban enyhítették a korábban bevezetett szigorításokat, amelyek értelmében tilos volt az erdei kirándulás, gombászás is.
A Coldiretti termelői szövetség tavaly nyáron hívta fel a figyelmet a vaddisznóállomány túlzott méretére, amely az utóbbi tíz évben a kétszeresére emelkedett, és már meghaladja a 2,3 millió egyedet. A pandémia alatt mintegy tizenöt százalékkal emelkedett az állatok száma, melyek a járvány miatti lezárások forgalommentes időszakában hozzászoktak a városi léthez, hiszen zavartalanul sétálhattak az utcákon.
