Sorra száradnak ki a kisebb patakok és tavak

A jelenlegi nyári meleg az állóvizek tekintetében kedvezőtlen változásokat eredményezhet, a vízhőmérséklet emelkedésével csökken a víz oldottoxigén-tartalma, illetve erősödhetnek az algásodási folyamatok.
Kapcsolódó cikkek

Nemrég írtunk róla, hogy kiszáradt a bicsérdi tó, a kevés csapadéknak és a felmelegedésnek köszönhetően. Nem csak Bicsérden okoz ez a jelenség problémát, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig) is felhívta rá a figyelmet, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folyóink és kisvízfolyásaink mederteltsége alacsony, illetve igen alacsony tartományban mozog, csak a Tisza duzzasztott szakaszain jellemző valamivel „bővebb” vizű állapot, írta a boon.hu.

Kapcsolódó
Hazánk a tizenhatodik legaszályosabb ország a világon
A jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk.

A Sajó és a Hernád vízszintjei az eddig észlelt legkisebb víz (LKV) körüli tartományban mozognak. A Hernád esetében a határhoz közeli vízhozam jelentős mennyiségét a szlovákiai tározóból leengedett ökológiai vízmennyiség adja.

Megkezdődött az algásodás

A csapadékmentes időszakban a jelenleg is kisvízi tartományban lévő vízszintek tovább csökkennek majd. Néhány kisvízfolyás medre teljesen kiszáradt.

A jelenlegi nyári meleg az állóvizek tekintetében is kedvezőtlen változásokat eredményezhet, tekintettel arra, hogy a vízhőmérséklet emelkedésével csökken a víz oldottoxigén-tartalma, illetve erősödhetnek az algásodási folyamatok

– mondta el Kovács István műszaki titkár.

A holtágak algásodása komoly probléma, a vízinövények elburjánzása oxigénhiányos helyzetet idéz elő. Míg alapesetben 10 százalék körüli az ideális oxigénmennyiség, ez vészesen lecsökken.

A halak fajtájától függ, mennyire bírják ezt az állapotot, legkevésbé a süllők, keszegek, de a nagy testű halaknak is több oxigénre lenne szüksége

– hangsúlyozta a megyei helyzetről dr. Kovács Gy. Zoltán, a Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének elnöke.

A szakember szerint a halfajták közül a legjobban a ponty viseli a megpróbáltatást, akár 3 százalékos vízben is kibírja. Ilyenkor a felszín közelébe úsznak, és jellegzetes „pipáló” testhelyzetben kapkodják a levegőt.

Ha még tovább romlik a helyzet, megjelenik a kék alga, amely mérgező hatásával további veszélyt hordoz.

Az egyesületek vízforgató berendezésekkel igyekeznek megoldani a problémát, illetve felhívják a horgászok figyelmét, hogy benzinmotoros csónakjaikkal „szántsák” a habokat. Szerencsére halpusztulásról jelenleg még nincs szó.

Kiemelt képünkön a csapadékhiány miatt kiszáradt Vekeri-tó Debrecen közelében 2022. július 4-én.

Kapcsolódó
Teljesen kiszáradhat a Fertő-tó
Volt már rá példa a múltban.