A világ több nagyvárosában szenvedtek idén az emberek attól a kánikulától, amit a nyár hozott. A tudósok évtizedek óta tanulmányozzák az éghajlatváltozás hatásait, és azt tapasztalják, hogy az elmúlt években tapasztalt szélsőséges meleg nem kiugró és egyedi eset, hanem előrejelzése annak, ami következik, írja a treehugger.com.
A világszerte több mint 13 000 városban végzett új tanulmány megállapította, hogy a nyolcvanas évek óta megháromszorozódott azoknak a napoknak a száma, amikor az emberek ki vannak téve a szélsőséges hőnek és páratartalomnak, ami a világ lakosságának egynegyedét, a városlakókat érinti.
1983 és 2016 között több ezer földi műszer infravörös műholdképeinek és leolvasásainak felhasználásával a tudósok 13 115 városban rögzítették és hasonlították össze a napi maximális hő- és páratartalom-értékeket.
A kutatók felfedezték, hogy a hőmérséklet emelkedésére nem csak az éghajlatváltozás, de a népességnövekedés is hatással van. A kutatások szerint a városokban élők száma megháromszorozódott az 1980-as évek óta, ennek egyik oka a klímaváltozás, hiszen a vízhiányos, élhetetlen vidéki területekről sokan vándorolnak a sűrűbben lakott területekre.
Bebizonyosodott az is, hogy a sűrű népességű városokban, valamint azokban, ahol kevés a park és a fa, melegebb, szélsőségesebb hőmérsékletek figyelhetők meg.
Néhány város a hőség csökkentése érdekében a városközpontokba igyekszik növényeket telepíteni. Parkokat építenek, zöldterületeket hoznak létre, fákkal szegélyezett utcákat létesítenek és tetőtéri kerteket ültetnek. Los Angeles például néhány utcát is fehérre fest, hogy csökkentse a hőmérsékletet és leküzdje a globális felmelegedést.
A Környezetvédelmi Ügynökség ütemtervet adott ki arról, mit tehetnek a városok a hőmérséklet csökkentése érdekében.
Bár a járvány és az otthoni munkavégzés kismértékű javulást eredményezett, hiszen voltak, akik elmenekültek a városokból a virágos külvárosokba vagy vidékre, ez a tendencia valószínűleg rövid életű. Az egyetlen módja annak, hogy a nagyvárosokban alacsonyabb legyen a hőmérséklet az, ha jóval több szárazságtűrő fa, cserje és fű kerül mindenhova, és a zöld infrastruktúra beépül a tervezési folyamatokba.
