A három testvér kalandjáról Pethes Bálint, a Mezőfalvi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagja mesélt a Duolnak.
Erdőrészt oltottunk Dunaújvárosban, amikor jött egy megkeresés Dunavecséről, hogy egy magas fészekből kizuhant egy fiatal, röpképtelen gólya. A Dunavecse ÖTE is a káresetnél volt, így a védekezés parancsnokával egyeztetve, őket kértük meg, hogy menjenek vissza állomáshelyükre, és próbálják meg a fiókát visszahelyezni két testvére mellé
– mesélte a tűzoltó.
Mire azonban visszaértek a fészekhez, az már üres volt, a másik két gólyafióka is kiesett. A tűzoltók megtaláltak két testvért, az egyiknek a bordája tört el, a másikat pedig túletették csirkepárizsival. Később szerencsére a harmadik kóborló gólyát is megtalálták.
A testvérek egy helyre, a Sóstói Vadvédelmi Központba kerültek.
Pethes Bálint leszögezte, hogy védett madarak esetén mindig a területileg illetékes nemzeti parkkal kell felvenni a kapcsolatot, és elmondása szerint nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy soha ne etessünk vízimadarat.
A természet ellátja őket élelemmel, semmi szüksége nincs egy gólyának csirkepárizsira. Esetünkben is csak azért maradtak élve, mert kikoplaltatták őket a szakemberek
– így a tűzoltó, aki hozzátette: meg kellene értenünk, hogy a vadon élő állatoknak nem a „szeretetünkre”, hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük!
