Wikimedia commons
Mozaik

Mostanában nem szőke a Tisza

A folyó mostanában nem szőke, hanem kristálytiszta az Országos Vízügyi Főigazgatóság elemzése szerint,

A Tisza Magyarországon a „szőke” jelzőt kapta, ami a színére utal. A folyó színét pedig a vizében lebegő homok és iszap határozza meg – írja elemzésében az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A folyók színét meghatározó hordalékot az eső mossa be a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is. A felszíni lefolyással érkező durva hordalék viszonylag hamar lerakódik, viszont a finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben kavarog tovább. A tározókban – állóvízben – tud csak kiülepedni a finom üledék.

Ebben az évben utoljára május elején volt olyan eső a Tisza vízgyűjtőjén, hívták fel a figyelmet a szakemberek, amelyből érdemi lefolyás keletkezett. Ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot, júniustól kezdve lényegében felszín alatti víz csörgedezik a Tisza medrében.

A vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrásvíznek lennie kell. Ahogy ürülnek ki a talajvízkészletek, úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is. Ez nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét, illetve sebességét az úgynevezett szivárgási tényező (pl. 1 m/nap), valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg.

Wikimedia commons

A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed. Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken, már bekövetkezett. Ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok.

A felszín alatti víz Magyarország területének mintegy 80%-án – a medencebeli helyzet miatt – folyamatosan és megállíthatatlanul táplálják a felszíni vizeket: vízfolyásokat és tavakat, illetve a mélyfekvésű területeken lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat.

A felszín alatti vízáramlási rendszer azért tud fennmaradni, mert a csapadék újból és újból feltölti. A talajvízbe beszivárgás azonban lassú folyamat, és jelentősen függ a talaj minőségétől is, hogy mennyi víz tud lejutni.

Az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges. Ezért fontos a megfelelő talajművelés, valamint a csapadékvíz visszatartás. Csendes esőnél jóval több víz tud beszivárogni a talajba, mint egy heves zápornál. A növényzet, az avar szintén képes lassítani a lefolyást és tározni a csapadékvizet. Ezért is lényeges a növényzet mennyisége és minősége.

Kapcsolódó
Húsz éve történt a tiszai ciánkatasztrófa
Egy romániai aranybánya cianidvegyületekkel szennyezett zagytározójának gátja 2000. január 30-án szakadt át, és a mellékfolyókon át a Tiszába ömlött a méreg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.