Egy méh elméje (The mind of a Bee) címen a napokban jelenik meg Lars Chittka, német etológus és viselkedésökológus kötete -írta a qubit.hu.
A méhek legendásan szorgalmas, hasznos rovarok. Globálisan évi 235 és 577 milliárd dollár közötti értékűre becsülik azoknak a terményeknek, gyümölcsöknek és zöldségeknek az értékét, amelyeket a méhek nélkül nem lehetne megtermelni. A háziméh-családok évente 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő, a vadon élő méhfajok pedig évi 2 milliárd dollár hasznot hoznak az emberiségnek.
Lars Chittka három évtizede tanulmányozza a méhek életét, könyvében a legújabb kutatások eredményeit részletezi. A kutató tanulmánykötetében meglepő dolgokat állapít meg a rovarokról. Többek között azt írja, hogy a kollektív kaptárintelligencia mellett a méheket olyan egyedi tulajdonságok jellemzik, amelyekre korábban senki sem gondolt.
A háziméh (Apis mellifera) egyedeivel végzett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a rovarok egyedenként eltérő mértékben, de képesek a számolásra, az absztrakcióra, az utánzáson alapuló tanulásra vagy az eszközhasználatra.
Chittka azt állítja, hogy a méheknek összetett érzelmeik is vannak, legalábbis számos esetben megfigyelt náluk érzelemszerű állapotokat. Az egyik kísérletében például a virágokról gyűjtő dolgozókat szimulált póktámadásnak tette ki. Megfigyelte, hogy ezt követően az állatok egész viselkedése megváltozott, leszállás előtt hosszasan tétováztak, megvizsgálva minden apró részletet. A változás napokkal később is jellemző volt a méhekre és a legkisebb gyanús jelre inkább továbbálltak. Chittka szerint úgy viselkedtek, mint a poszttraumás stresszt elszenvedő magasabb rendűnek tartott emlősök vagy az emberek.
A szakember bizonyította, hogy a méhek képesek tervezni és dolgokat elképzelni, miközben felismerik önmagukat, mint a többi méhtől eltérő „egyedi entitást”. Ezeket a következtetéseket a professzor a nőstény dolgozó méhekkel laboratóriumban végzett kísérleteiből vonta le.
Ha egy méhnek valami jól esik, akkor cukorjutalmat kap. Így tanítjuk meg őket például az emberi arcok felismerésére. Mindössze egy-két tucat gyakorlásra volt szükségük ahhoz, hogy arcfelismerővé váljanak
– magyarázta Lars Chittka.
A szakember közben felismerte, hogy néhány méh kíváncsibb és magabiztosabb, mint a másik. Mindemellett “zseniális” méhekről is beszámolt, amik jobban teljesítettek, mint a kolónia többi tagjai. Ezek a rovarok úgy tanulnak a legjobban, ha megfigyelik, hogy más méhek hogyan teljesítenek sikeresen egy feladatot, így ha egyszer egyetlen egyedet kiképeznek a kolóniában, a készség gyorsan elterjed az összes méhre.
A német ökológus szerint a méhek különleges képességeikkel és tulajdonságaikkal méltán rászolgálnak a védelemre.
