2023-ban a disznófülgomba lesz az Év Gombája, jelentette be az internetes szavazás eredményét az Országos Gombakiállításon Albert László, a Magyar Mikológiai Társaság elnöke.
Ahogy minden évben, úgy idén is három fajt jelöltek a címre. Közülük mind a savanyú talajú erdők gombái: élőhelyeikből, a savanyú kémhatású erdőkből, lápokból ma már kevés van, pedig ezeken a területeken sok különleges és védett gombafaj fordul elő.
Az idei jelöltek között szerepelt így a mérgező citromgalóca, amelynek érdekessége, hogy a benne található méreganyag megegyezik a varangyokéval, a ritka és különleges formájú disznófülgomba, amely igazi kuriózumnak számít erdeinkben, ahogy a harmadik jelölt, a vörösbarna vargánya is meglehetősen ritka faj otthon.
A győztes disznófülgomba 4-10 cm széles, 2-6 cm magas, tölcsér alakú, bunkós, felül lecsapott, öregen kissé benyomott, pereme szabálytalanul hullámos. Felszíne sima, ibolyás színű, később sárgásokkerre kifakuló. A termőtest lefelé elvékonyodó, a tövénél fehéren nemezes.
Középhegységi, hegyvidéki elterjedésű faj. Főleg meszes alapkőzetekről, bükk, jegenyefenyő és luc alól jelzik előfordulásait, de hazánkban erősen savanyú talajú bükkösökből ismerjük adatait. Nyáron terem.
Az élőhelyeinek csökkenése (degradációja, az erdőtalajok eutrofizációja, a klímaváltozás és a helytelen erdészeti beavatkozások) veszélyeztetik a faj fennmaradását. Európában az 1980-as évektől kezdődően termőtestképzése a termőhelyein jelentősen megritkult. Ezen kívül több országban is kipusztultnak tekintik. Magyarországi előfordulása élőhelyi igényeit marginálisan elégíti ki. Feltűnő méretű és különleges színű gomba, mellyel magára vonja az emberek figyelmét.
Szerepel a gombák védelmére alakult európai tanács (European Council for Conservation of Fungi) európai védelemről szóló javaslatában.