Hazánk számos hagyománnyal, népszokással büszkélkedhet, és rengeteg népi hiedelmünk, megfigyeléseken alapuló bölcsességünk is van. Ez utóbbiak zömmel az időjárással kapcsolatosak. Orsolya napja például megmutatja, milyen lesz a tél, Zsuzsanna a tavaszt hozhatja el, Medárdhoz az esőt kötjük, hiszen ha Medárdkor esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. De kötődik hiedelem Ágneshez, Mihályhoz, Piroskához, Dömötörhöz , és még számtalan más névhez is.
Sándor, József, Benedek sem maradhatnak ki a sorból. Ők azok, akik a tavaszi napéjegyenlőség idején, Gergely nap után érkeznek, és a melegért felelősek a magyar néphit szerint. Az időjóslás úgy szól, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos őszre készülhetünk.
Március 18. – Sándor
Sándor a III. században élő püspök volt. Keresztény hite miatt börtönbe zárták, majd miután szabadult, Jeruzsálem püspöke lett. Közel 40 évnyi szolgálat után került ismét börtönbe, ott is halt meg 251-ben.
Sándor a tavasz kapunyitója, az első meleget hozó nap. „Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható„ – állították régen.
Egyes területeken ezen a napon kezdték el vetni a zabot és az árpát, más területeken a fehér bab vetőnapjának tartották.
Március 19. – József
József nem más, mint Jézus nevelőapja.
József napján köszöntött be az igazi természeti tavasz. Ehhez a naphoz kapcsolódik a legtöbb népi hiedelem. „Ha József napján derült, hőség hozzánk beül „ – szól a népi bölcsesség. Ha József napján rossz idő volt, akkor – a jóslás szerint – „sok halott lett abba´ az évbe´”. Somogyban állították, „ha József napján fuj a szél, akkor hetekig fuj”.
Jelentése volt a szivárványnak is: ha ezen a napon szivárvány látszott az égen, benne a széles sárga sáv jó búza és kukoricatermést, a széles piros sáv bő bortermést, a zöld sok gombát ígért. Egyes falvakban ezen a napon kezdték el szántást, a gazdag termés reményében.
A méheket is ezen a napon volt szokás először kiengedni. Viselkedésükből is az időjárásra lehetett következtetni: ha a méhek sűrűn kitelepedtek a kaptár szájára, jó időre lehetett számítani.
A népi megfigyelések szerint József napjára érkeztek meg a fecskék és a gólyák is. Tollazatukból is jósolni lehetett: ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.
József napján kellett a paprika- és a paradicsommagot is elvetni, hogy jó palánta legyen belőle, és sok helyen a szántást is ezen a napon kezdték el, mert akkor egész évben jó termésre számíthattak.
Március 21. – Benedek
Benedek a nyugati szerzetesség alapítójaként tisztelt Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója, Európa védőszentje.
Benedek napja a tavaszi napéjegyenlőség ideje, a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár”, hitték. Sok helyen ekkor zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak, de az ezen a napon elültetett fokhagyma közismerten gonoszűző szer is volt.
Szeged környékén a Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol 7 nap érte a napsugár és 6 éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak, Rábagyarmaton pedig a marhák felfúvódásának gyógyítására használták a Benedek napján vetett fokhagymát.
Benedek napján a szarkához kötődött népi megfigyelés: Ha a szarka száll magában, rossz idő lesz a határban. De ha párja szálldos vele, megjön hamar a nap fénye, ereje.” Így tartották.
Míg József napján a madarak kezdtek trillázni, miután Józseftől sípot kaptak, a hiedelmek szerint Benedek feladata az volt, hogy kieresztette a zsákból a szárnyas bogarakat.
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.