Mozaik

Pajzsosrákot találtak a Kiskunságban

Facebook / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Facebook / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Az aprócska rákot a szakemberek élő fosszíliának hívják.

Gőtefelmérés közben egy aprócska, ám annál különlegesebb tavaszi pajzsosrákra bukkantak – írta a Kiskunsági Nemzeti Park.

A különös faj egyedeivel márciusban és áprilisban találkozhatnak a természetjárók. A levéllábú rákok osztályába tartozó pajzsosrákot a Kiskőrös melletti Ökördi-erdőtelek-keceli-lápok Natura 2000 területen találták.

A tavaszi pajzsosrák közeli rokonával, a nyári pajzsosrákkal együtt már 250-300 millió éve él a Földön, gyakorlatilag változatlan formában.

Wikipedia / Christian Fischer

Élő fosszíliáknak is nevezik őket, ugyanis már a dinoszauroszuk korában is léteztek, a maihoz hasonló formában.

Az apró rák mérete 2-7 centiméter, teste szelvényekből épül fel, a fejet és a test egy részét hátpajzs borítja. A toron legalább 40 pár úszó levélláb található, melyek hullámzó mozgásával viszonylag gyorsan tud úszni.

Facebook / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A pici rákokat időszakos vízállásokban találhatjuk meg, megjelenhetnek legelőkön, réteken, útszéli árkokban.

Különleges módon szaporodnak: egyivarú és kétivarú nemzedékek váltják egymást. A kétivarú nemzedék ivarosan szaporodik, míg az egyivarú (nőstényekből álló) nemzedék szűznemzéssel hozza létre utódait, kemény héjú, úgynevezett tartós petéket rak.

A peték fejlődésükhöz igénylik a kiszáradást, sőt akár évtizedeket is kibírnak víz nélkül, ám a vizes élőhelyek fogyatkozása és a vegyszerek élővízbe jutása miatt egyre kevesebb pajzsosrákot látni országszerte.

Kapcsolódó
Feltámadt a 136 ezer éve kihalt madár
Az evolúció csodákra képes.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik