A tó szárazfölddel körülvett állóvíz, melyek legtöbbje édesvizet tartalmaz. A Föld szinte bármely részén kialakulhat, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található, írja a meghatározást a wikipedia, de ebben számunkra sincs semmi újdonság. Kékek, szépek, imádjuk körbesétálni őket, vagy megpihenni a partjukon.
A világban tavak milliói sorakoznak, mindenütt az ökoszisztéma fontos részeiként működnek, és lehetővé teszik más életek virágzását.
Egyes tavak katasztrofális események, például meteorcsapások vagy vulkánkitörések tartós következményei, míg mások a gleccserek mozgása vagy évezredeken átívelő geológiai folyamatok következtében alakultak ki. Vannak tiszta, kék tavak, amelyek a világ legtisztább vízforrásai közé tartoznak, mások pedig sokszor sósabbak, mint a tengervíz. Egyes tavak mérgező gázokat vagy forrásban lévő vizet tartalmaznak és veszélyesek az emberre, de olyanok is vannak, melyek vize nem kéknek, hanem más színűnek látszik.
Összegyűjtöttünk most a világból néhány igen érdekes, már-már bizarr tavat.
Laguna Colorada azaz a Vörös-tó, Bolívia
A Vörös-tó Bolívia délnyugati részén található. Egyedülálló színe a vízben tenyésző Dunaliella salina nevű vörös algáktól származik. Olyan, mintha nem is igazi tó lenne.
Időnként a víz vörös színe eltűnik, és zöldellni kezd, ez annak köszönhető, hogy a víz hőmérsékletének és sótartalmának változása miatt más típusú algák szaporodnak el nagyobb számban.
A Vörös-tó sós vizű, sekély (35–90 centi) tó. Egyik különlegessége, hogy vizet bóraxtartalmú fehér sószigetek tarkítják, amik a sós víz párolgásának melléktermékeként alakultak ki, másik pedig, hogy nyáron több tízezer flamingót vonz, köztük a ritka rövidcsőrű flamingót is. A madarak és a vörös víz együttesen bámulatos látványt nyújtanak.
Boiling Lake, Dominika
A dominikai Boiling Lake a világ egyik legnagyobb forrásban lévő tava, több mint 60-75 méter átmérőjű és legalább 10 méter mély. A tavat először 1875-ben pillantotta meg két angol, akik akkor Dominikán dolgoztak. Még ugyanabban az évben egy kormányzati botanikust és az egyik eredeti felfedezőt megbízták, hogy vizsgálják meg a természeti jelenséget. Megmérték a víz hőmérsékletét. A szélek mentén 82-92 °C-ot mértek, de nem tudták megmérni a hőmérsékletet a tó aktív forráspontjának közepén.
A Boiling Lake valójában egy elárasztott fumarole, ami egy nyílás vagy egy lyuk a földkéregben. 90°C körüli hőmérsékletű, bugyogó szürkéskék vízzel van feltöltve. A vizet a forró gőz és az alatta lévő olvadt lávából kiáramló gázok melegítik fel. A tó felszínét általában párafelhő borítja.
Nátron-tó, Tanzánia
A Nátron-tó egy sós tó Tanzánia északi részében, a kenyai határhoz közel, a Nagy-hasadékvölgyben. Sekély, kevesebb mint három méter mély víztömeg. Nagyjából Balaton nagyságú, de területe a vízszinttől függően változik.
A tó a világ leglúgosabb, legmaróbb tava, elérheti a 10-es PH értéket is. a víz tapintásra gyakran szó szerint tapad. A kristálytiszta vízfelület meg is téveszti a madarakat, akik, ha túl közel merészkednek, belehalnak a landolásba.
A víznek életet kellene adnia, de ennek a tónak a környékén az élet szinte lehetetlen – de csak szinte.
Bár a legtöbb faj nem tudja kezelni a 120 fokos tóvizet, a cianobaktériumok élvezik a Nátront, és a tavat vörössé és narancssárgává varázsolták. Ez az alganövekedés elősegítette a kis flamingó fészkek fejlődését is, hiszen a cianobaktériumok adják a flamingók fő táplálékát. 2,5 millió flamingó otthona a Nátron-tó, ez az egyik egyetlen költőhelyük, így a tó megőrzése környezetvédelmi szempont. A flamingók a tavon építenek sárszigetecskéket fészkeiknek, amelyeket a víz maró hatása miatt a ragadozók nem tudnak megközelíteni.
Nyos-tó, Kamerun
A kameruni Nyos-tó krátertó Afrikában. Úgynevezett robbanó tó, mivel egy inaktív vulkán oldalán található egy magmazsák fölött, amelyből szén-dioxid szivárog a tóba. A tudósok úgy vélik, hogy a szeizmikus aktivitás és a vulkánkitörések felkavarhatják a vizet, aminek következtében a szén-dioxid gázfelhőben, limnikus kitörésként távozik a tóból.
1986-ban a tó hatalmas szén-dioxid-csóvát böfögött , ami több mint 20 kilométeres körzetben megfojtotta az összes élőlényt, köztük 1746 embert és körülbelül 3500 állatot. Ez volt az első nagyszabású fulladásos esemény, amelyet természeti katasztrófa következtében regisztráltak. A tó azóta újra megtelt szén-dioxiddal, és a kutatók úgy vélik, hogy hasonló kitörés bármikor megismétlődhet.
Kliluk-tó, Kanada
A Kliluk-tó egy sós vizű, lefolyástalan szikes tó Kanada Brit Columbia tartományában, Osoyoos város közelében. Télen és tavasszal ugyanúgy néz ki, mint bármely más kis hegyi tó Brit Columbiában. Ám nyáron, amikor a magas hőmérséklet hatására a víz elkezd elpárologni, a tómeder átalakul, és ásványi anyagokban gazdag vízből álló sárga, zöld és kék medencéket tár fel. A vízmedencék színe a csapadék szintjétől, valamint attól függően változik, hogy milyen ásványi anyagok vannak jelen az egyes medencékben. A világ egyik legmagasabb sókoncentrációjú tavának ugyanis magas a magnézium-, kalcium- és nátrium-szulfát tartalma, és további nyolcféle ásványi anyagot, nyomokban ezüstöt és titánt is tartalmaz.
Az őslakos indiánok szent helyként tisztelték a gyógyító vizet, mely számos betegségre jótékony hatással van. Bőrbetegségek, ízületi bántalmak gyógyítására használták, valamint a törzsi háborúk idején a tóban fürödtek, hogy a harcban szerzett sebek gyorsabban gyógyuljanak. 2001-ben az őslakosok megvásárolták a tó körüli területet, így biztosítva a védettséget. Ma a tavat csak a törzs engedélyének megszerzésével lehet meglátogatni.
