Parlagi sasok nevelték fel az egerészölyv-fiókát

A sasok által nevelt ölyvfiókák esete világszerte nagyon ritkának számít, de nem példa nélküli.

Páratlanul ritka esetre figyeltek fel a madarászok – írta a Magyar Madártani Egyesület.

A hazai sasfészkeket minden évben rendszeresen ellenőrzik az MME és a nemzeti parkok szakemberei az 1970-es évek óta.

Májusban az MME és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közös munkacsoportja különös fészekaljat talált a dévaványai tájegységben. A három egészséges parlagisas-fióka mellett egy egészséges egerészölyv-fióka nevelkedett.

MME / Horváth Márton

A júniusi ismételt ellenőrzés során az egerészölyv-fióka már a fészek környékén repkedett, míg a három sasfióka – a fajra jellemző módon – csak júliusban hagyta el a fészket.

Az egerészölyv-fiókát eredetileg minden bizonnyal zsákmányként vihették be a sasok a fészekbe, mivel azonban sértetlenül maradt, a sasszülők saját három fiókájukkal együtt tovább etették.

Magyarországon az MME nyilvántartása szerint az elmúlt 30 évben történt több mint tízezer sasfészek-ellenőrzés során eddig mindössze hat alkalommal figyeltek meg élő egerészölyv-fiókát parlagisas-fészekben, illetve öt ilyen eset vált ismertté rétisasok fészkében.

MME / Horváth Márton

Az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozó madara, így hazánkban is szinte minden élőhelyen megtalálható. A parlagisas-fészkeknél azonosított zsákmányállatok megközelítőleg 1%-a egerészölyv, amelyek döntő része fészekből zsákmányolt fióka.

Az ilyen fiókák életben maradási esélye csekély, egyrészt komolyabb sérülés nélkül kell megúszniuk a fészekbe szállítást, másrészt a szülő madarakat valaminek meg kell zavarni, hogy ne kezdhessék el rögtön az etetést. Mindezek mellett a fészektestvéreknek is be kell fogadni a jövevényt.

A parlagi sas világszerte veszélyeztetett madárfaj, az Európai Uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel.

Kapcsolódó