Az idei nyár erőteljes zivatarokat hozott Magyarországra, az Alföldön számtalan helyen fotóznak különös felhőalakzatokat, melyekből a legszebbeket Bodrogi Attila, amatőr meteorológus a Dél-Alföld meteorológia oldalon rendszeresen közzéteszi.
Megkeresésünkre a meteorológiai témákkal foglalkozó oldal gazdája elmondta, van olyan nap, amikor többszáz felvételt küldenek be az olvasók, és szinte megoldhatatlan feladat választani belőlük. A megszállott időjóstól megtudtuk, mi okozza a pusztító viharokat, bámulatos szupercellákat az Alföldön.
A hidegfront a tettes
Az Óz a csodák csodájának „házpörgetős” képkockái jutnak az eszünkbe egy-egy jó érzékkel elkapott felhőalakzat fotója láttán. Olykor ténylegesen a vihar előtti csendet, a feszült pillanatokat ábrázolja a felvétel, szinte bőrünkön érezzük a berobbanó vihar hideg fuvallatát. Persze nyaranta gyakran leszakad az ég, mégis, mintha az idei nyár zivatarosabb lenne, mint a korábbi években.
Bodrogi Attila szerint a zivatarok, viharok kialakulásához meleg, nedves levegőre van szükség, ez pedig döntően a nyári időszakban adott. Az alföldi időjós két fő okát jelölte meg a zivatarok kialakulásának.
Egyrészt, ha a meleg levegőre hideg érkezik, ekkor hidegfrontról beszélünk. A frontok közül egyértelműen a hidegfront a legmarkánsabb, gyakran már a front előterében is olyannyira labilissá válik a légkör, hogy gomolyfelhők képződnek, amelyek gyorsan zivatarrá növik ki magukat. Másodsorban helyi hatások is elegendők lehetnek a zivatarfelhők kialakulásához
– vázolta a viharvadász.
A helyi hatások közül a legismertebb a hegységeknél megfigyelhető orografikus (emelő)hatás. Ez esetben a feláramlást az áramlás útjában álló domborzat váltja ki. Ebben az esetben a hegy áramlás felőli oldalán alakul ki csapadék, míg a hegy másik oldalán a leáramlás miatt csak elenyésző mennyiségű eső esik.
A pusztító szupercella
A hollywoodi filmek pusztító szupercelláinak kialakulásához erőteljesebb feláramlás és megfelelően nagy szélnyírás szükséges.
A nagy szélnyírás miatt a zivatarcella forgómozgást végez. Ezt a jellegzetes felhőstruktúrát a szakma mezociklonnak nevezi. Másik fő jellegzetessége a szupercelláknak, hogy jóval nagyobb energiával rendelkeznek, mint egy sima zivatar
– fejtegette Bodrogi Attila.
A lelkes természetbúvártól megtudtuk, komolyabb szélroham, jégeső, adott esetben felhőszakadás kíséri a szupercellákat. Nem meglepő, hogy hosszú életűek és több száz kilométer hosszan pusztíthatnak, sőt, több szupercellás zivatarrendszert is alkothatnak.
Hódmezővásárhely elesett
A közelmúltban éppen egy szupercella találta telibe Hódmezővásárhelyt. A pusztító vihar mindössze negyedóráig tombolt a város felett, azonban ennyi is elég volt ahhoz, hogy súlyos károkat okozzon.
Rengeteg faág tört le villanykábelekre, autókra, épületekre. A vihar a nagy méretű fákat sem kímélte, a Kertvárosban hatalmas, több tízéves fákat gyökerestül csavart ki a szél, számtalan parkoló autót zúztak össze a lehulló faágak. Az orkán erejű szél háztetőket is megbontott. Csodával határos módon senki sem sérült meg
– emlékezett Attila, aki látványos fotókon is megörökítette a végeredményt.
Az amerikai viharokra hajazó, félelmetes felhők a laikusokat is megihletik, az ijesztő felhőket sokan megörökítik, és az „amatőr felhőfotósok” a Dél-Alföld meteorológia oldalra feltöltik.
Bodrogi Attila szerint az olvasók többsége nem szokott utólag „hozzányúlni” a felvételekhez, de az internet a viharok alkalmával megtelik manipulált képekkel. A túlszínezett fotók pedig – amellett, hogy népszerűséget adnak a készítőjének – a természetjáró szerint egyáltalán nem a valóságos fényviszonyokat tükrözik.
A cikkben szereplő fotókat Bodrogi Attila, Czirok Bence, Tóth Gábor Gyula és a Dél-Alföld meteorológia olvasói készítették.
