Veszélybe került az egyik legritkább hüllőnk, a fokozottan védett kaszpi haragossikló élőhelye, miután a Fejér Megyei Kormányhivatal hulladéklerakó létesítésére adott engedélyt Kisapostagon – írta a Magyar Madártani Egyesület.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a haragossiklók Duna mentén fellelhető egyik utolsó élőhelyének védelme érdekében beadvánnyal fordult az illetékes kormányhivatalhoz, melyben a korábban kiadott engedély visszavonását kéri.
A kérdéses ingatlanon korábban már működött hulladéklerakó, viszont a részleges rekultiváció után a természet birtokba vette a területet.
A természetvédőknek a haragossikló kisapostagi állományáról 2016 óta van tudomásuk, a terület egyike a fokozottan védett hüllő kisszámú Duna menti élőhelyeinek.
Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya Haragossikló-védelmi programjának keretében végzett felmérései során gyűjtött adatok alapján a siklók a löszfalakon és az azoktól délre található meredek, gyepesedő rézsűkön élnek. Az utóbbi években itt négy élő siklót észleltek, továbbá húsz levedlett kígyóbőrt gyűjtöttek be.
A Kisapostag Község Önkormányzat honlapján a Fejér Megyei Kormányhivatal által megjelentetett, a hulladéklerakó létesítésére vonatkozó egységes környezethasználati engedélyben nem esik szó a szigorúan védett hüllő megóvásáról. A dokumentumból kiolvasható, hogy a beruházás jelentős földmunkával járna, és jelenlegi formájában a siklók élőhelyének megsemmisüléséhez vezetne.
A beruházást jóváhagyó engedély 2022 júliusa óta hatályban van, így csak a szerencsének tudható be, hogy eddig nem kezdődtek meg a munkálatok, és nem történt jelentős mértékű természetkárosítás.
Az MME a fentiek miatt fordult a területileg illetékes kormányhivatalhoz, hogy vizsgálja felül az engedélyt, és intézkedjen a beruházás nyomán veszélyben lévő haragossiklók érdekében.
A majd két méterre növő sikló a Kárpát-medence valamikor kiterjedt sztyeppjellegű területeinek karizmatikus állata. Nevét harcos-harapós természetéről kapta, így védekezik, ha foglyul ejtik. Harapása bár kellemetlen, veszélytelen. Egykori löszgyepeken és dolomitsziklagyepeken lévő élőhelyeit a mezőgazdaság, illetve a kopárfásítás átalakította. Mára csak kisebb populációi maradtak fenn.
A fajt a leginkább az élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti, de a siklók maguk gyakran esnek háziállatok áldozatául, ami tovább csökkenti a populációk már amúgy is alacsony genetikai változatosságát.
A kaszpi haragossiklók pesthidegkúti élőhelye 2016-ban egy olimpiai hegyikerékpár-pálya terve miatt került végveszélybe. Akkor az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya rádiónyomkövetéses vizsgálatokkal igazolta, hogy a beruházás a Jane Goodall látogatása nyomán névvel is ismertté vált siklók otthonterületét rombolta volna le.
Akkor a II. kerületi lakosok, a Jane Goodall Intézet és az MME összefogásával meg lehetett akadályozni a természetpusztító beruházást.
