Szombathely villamosvonal-hálózata egy magyarországi 1000 mm nyomközű villamos üzemű hálózat volt, amelyet 1897. június 4.-én indított a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. a szombathelyi vasútállomás régi épülete és a Püspöki Iskola, majd később a Kálvária között. A hálózat működését 1974. augusztus 20-án függesztették fel.
A villamoshálózat megszűnése óta több kezdeményezés is indult az újraindításra, komolyabban a 2009-es városi területrendezési koncepció keretében, majd a 2019-es magyarországi önkormányzati választások során vetődött fel az ötlete.
A vonal hossza így kezdetben 1,6 kilométer volt, három motorkocsival és 10 alkalmazottal működött. Budapest és Pozsony után Szombathely lett a harmadik magyarországi város, ahol ekkoriban villamos közlekedett.
Kezdetben évi 2-300 ezer embert szállított a szombathelyi villamos, ám a hosszabbítás, bővítés után 1916-ban már 1 milliónál is több utasa volt. Az 1970-es években évente több, mint 7 millió volt az utasforgalma. A legnagyobb kiterjedése 3116 méter volt. Bár mindvégig nyereséges volt, 1974-ben végül felszámolták.
A szombathelyi villamos attól volt egyedülálló, hogy postaládákat tettek a szerelvények elejére. Így mozgó levélszekrénykényt szolgált, amerre ment a városban, mindenki bedobhatta a leveleit, melyeket aztán a posta környékén ürítettek. Ezt a szolgáltatást az évszázad elején vezették be és nagyjából 50 évig működött.
