A magyarországi fecskefajok állománya az elmúlt években drasztikus fogyásnak indult, ezért a fecskéket és ezzel együtt fészkeiket is védettnek nyilvánították – írta meg a Minap, amely utánajárt annak, hogy milyen szankciókat vonhat maga után, ha valaki megszegi ezt.
A hazai fecskeállomány 62 százaléka 2000 és 2010 között eltűnt Magyarországról, ami a nagyüzemi mezőgazdaságnak, a klímaváltozásnak, a kémiai szúnyogirtásnak és a fecskefészkek tömeges leverésének köszönhető. Egy ideje ez a szám már nem csökken, ami a fecskék védetté nyilvánításának és a fészekleverések hatékony szankcionálásának tudható be
– nyilatkozta a lapnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.
A molnárfecske és a füsti fecske szokott épületeken sárból fészket építeni. Továbbá a sarlósfecske fordul még elő a városban. Utóbbi panelrepedésekben építkezik, de ez kívülről nem látható. Magyarországon honos még a partifecske, ami partfalban fúr lyukakat, ezért a fajt nem érinti a fészekleverés problémája
– sorolta Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás vezetője.
A molnárfecske és a füsti fecske 50 ezer forint természetvédelmi értékkel bír és a tojása is. A törvény szerint a védett állatnak minden származéka, így a költő- és pihenőhelye, azaz a fészke is védett és tilos kárt tenni benne, vagy elpusztítani, mert az szabálysértésnek minősül.
Hozzátette Lehoczky Krisztián, hogy a Mályi Madármentő Állomásra évente körülbelül 600 fecske érkezik be. Egy részük viharokban, vagy a 40 fokos nyári forróság miatt az aszfalton sérül meg. Viszont vannak olyanok is, amelyek emberi beavatkozás miatt. Olyankor mindig megteszik a rendőrségen feljelentést. Súlyos sérülésnél pedig továbbküldik az állatot a Hortobágyi Madárkórházba.
Azonban a fecskepiszok jelenléte nem elegendő indok rá, mivel ma már beszerezhető az úgy nevezett fecskepelenka. Ez egy olyan deszka, amit a fészek alá, a falra merőlegesen lehet felhelyezni. Csak annyi teendő van vele, hogy időnként le kell tisztítani.
