Egyre gyakrabban röppennek fel hírek Magyarországon megjelent idegenhonos fajokról. Legyen az állat vagy növény, a Kárpát-medence tájain a nemkívánatos vendégek jelenléte az őshonos fajok szempontjából egyértelműen káros. A kaktuszok már hazánk számos vidékén megjelentek, a Kunbaracs melletti telepek is ismertek, többen észlelték már korábban a szaporodó állományt.
Nemkívánatos jövevények
Többször írt már a Sokszínű vidék idegenhonos és invazívvá váló fajokról. Az agresszíven terjeszkedő, 25 méteres magasságot is elérő mirigyes bálványfa például rohamosan terjed Magyarországon.
Évekkel ezelőtt szegedi kutatók térbeli adatok gyűjtésébe kezdtek, melyek segítségével tisztább képet kaphatunk a nemkívánatos növényfajok terjedéséről. Az idegenhonos inváziós növényfajok terjedése elleni védekezés hozzájárulhat a biológiai sokszínűség megőrzéséhez.
A Szegedi Tudományegyetem 2021 tavaszán közleményt adott ki, mely szerint az özönnövények térhódítása egyre nagyobb környezet és természetvédelmi problémát jelent a Kárpát-medencében. Az egyetem Geoinformatikai Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által létrehozott webtérképen azonosítani lehet féltucat özönnövény fertőzési gócát, a fajok terjedési útvonalait. Az Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa nyilvánosan is elérhető bárki számára.
A közönséges selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a mirigyes bálványfa, a fehér akác országos előfordulását bemutató adatbázis segítségével olyan prognózistérképek készülhetnek, melyeken azonosítani lehet az invázióval legveszélyeztetettebb területeket.
Agresszíven terjedő kaktuszok
Hazánkban nagyjából húsz éve bukkantak az első kivadult kaktusztövekre. A Vértes hegységben évek óta jelen van a coloradói fügekaktusz (Opuntia Phaeaecanta), mely a hazai flórában példátlan, télálló faj. A szaporodó állományok terjedése nehéz helyzetbe hozhatja az őshonos növényfajokat.
Magyarország számos pontján, többek között a Vértesben, a Pilisben, a Villányi-hegységben, a Mecsekben és a Kiskunságon is remekül érzik magukat a telet is túlélő, kivadult populációk.
A fügekaktuszok Amerikából kerültek a kontinensre, Észak-Amerika tájaihoz hasonlóan Magyarországon is képesek túlélni a téli hónapokat. A fügekaktuszok természetes ellenség hiányában kiszoríthatják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos növényeket a velük együtt élő állatfajokkal együtt, ezért is fontos a begyűjtésük.
A kiskunsági kaktuszmező
A kiskunsági Kunbaracs község határában egy jókora kaktuszmező virít. A szakemberek szerint ezek a heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) tövei. Inotai Zsolt érdeklődését is felkeltette a téma. A digitális tartalomkészítő Magyarországot és Európát járja, felfedezi az érdekes helyeket. Tavaly kezdte a Dunaújvárosi Egyetemen a Média és kommunikáció szakot, mindene a filmezés, a fotózás és a drónozás. A napokban a természetbarát a különleges kaktuszmezőről tudósított.
Sokszor hallottam az elburjánzó kaktuszokról, ezért utánajártam, hol találhatok ilyet. Így kerültem Kunbaracsra. Mindig is szerettem az érdekes helyeket megörökíteni, korábban a “magyar sivatagról” is készítettem filmet. A kaktuszokat is nagyon érdekes témának találom
– fogalmazott Zsolt a Sokszínű vidéknek.
A látványos kis filmet Inotai Zsolt Kunbaracs mellett a pusztában forgatta Bács-Kiskun vármegyében 2024 októberének végén. Az időjárás kegyes volt hozzá, 20-25 fokban, napsütésben fedezhette fel a kaktuszokat.
A télálló tövek Kunbaracson nagyjából egy focipálya nagyságú területen élnek. Úgy hallottam, több helyen is vannak még a környéken, ezeket a helyeket is szeretném a jövőben bemutatni a Youtube csatornámon
Segíthetünk a tudósoknak
A kunbaracsi kaktuszok – más kivadult tövekhez hasonlóan – emberi beavatkozás révén kerülhettek a természetbe. A kaktuszkedvelők olykor kísérletezésbe kezdenek és kiültetnek a szárazgyepekre néhány tövet, hogy kipróbálják, a természetben megmaradnak-e kedvenceik. Az is előfordul, hogy a hobbikertből feleslegesség vált töveket a falu széli árokpartra önti valaki a zöldhulladékkal. Ez ugyanolyan káros a hazai élővilágra, mint az akvaristák által megunt egzotikus állatok, melyek egyre jobban alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz.
Ha jártunkban-keltünkben a természetben kaktuszokba botlunk, célszerű jelezni a szakembereknek, akik örömmel fogadják az újabb észleléseket. Ebben a Facebook csoportban is várják az ökológusok az értékes adatokat. Aki pedig Inotai Zsolt kalauzolásával további érdekességekkel is szeretne megismerkedni, az a Pacsy Produkció csatornáján megteheti.
