Évről évre megjelenik a Vértes lankáin egy oda nem illő növényfaj. A távoli földrészről érkezett coloradói fügekaktuszokról (Opuntia Phaeaecanta) korábban már tudósítottunk. A hazai flórában példátlan, télálló faj elterjedésével kiszoríthatja az őshonos növényfajokat, ezért fontos a felkutatása, és megsemmisítése.
2017-ben találta meg az első töveket egy fokozottan védett terület sziklagyepében Klébert Antal, a Vértesi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őrkerület-vezetője. A fügekaktuszok a szakember szerint akkor már több éve ott fejlődhettek, erről az élénk színű termések árulkodtak.
Bár a kiskertünkben szépen mutatnak a kaktusz virágai, mégsem szabad a töveket kiültetni a természetbe. Amellett, hogy a tüskék miatt balesetveszélyesek, más módon is kárt okoznak az élővilágban.
Évről évre felbukkannak
A pontos hely nem publikus, elég annyi, hogy a Vértesi Tájvédelmi Körzetben bukkantunk rá a kaktuszokra. Kezdetben 10-15 tő volt, majd az évenként mechanikus irtásnak köszönhetően évről évre kevesebb fordult elő a területen
– vázolta a nemzeti park munkatársa, hozzátette, 2021 tavaszán nem talált belőle, de idén ismét megjelent hét tő.
Az idegenhonos coloradói fügekaktusz jelenléte a Vértesi Tájvédelmi Körzetben nem kívánatos, veszélyezteti a nyílt dolomit sziklagyep őshonos növényeit. Mivel a terület távol van a lakott területektől, kertektől, és nehezen megközelíthető, valószínű, hogy a távoli földrészről érkezett faj példányait valaki szándékosan ültette ki a sziklagyepre.
Idegenhonos faj
A kaktuszokra jellemző, hogy nem őshonosak, viszont rendkívül szívós növények, ezért veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra. Amerikából kerültek a kontinensre, Észak-Amerikában egészen a kanadai prériig régóta a természetben élnek. Magyarországon is képesek túlélni a telet, hazánkban húsz éve bukkantak az első tövekre.
A fügekaktuszok veszélyesek, mert természetes ellenség hiányában könnyen kiszoríthatják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos növényeket, a velük együtt élő rovarokkal, madarakkal és egyéb állatfajokkal együtt. Különösen a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), István király-szegfűje (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani), és a kövér daravirág (Draba lasiocarpa) kerülhet veszélybe miattuk.
A mindennapi szóhasználatban fogalomzavar figyelhető meg, holott mást jelent a tájidegen, idegenhonos faj és mást az invazív kifejezés. A coloradói kaktusz Magyarországon idegenhonos növény, tehát még nem invazív. Vannak olyan országok, ahol már invazív fajnak számít, és nálunk is azzá válhat, ennek reális a veszélye. Hogy ez ne így legyen, fontos a felbukkanása utáni mechanikus irtása, begyűjtése
– mesélt a különbségekről Kléber Antal
Segítettek a diákok
A napokban az őrkerület-vezető a solymári Fészek Waldorf Iskola diákjaival hét helyen is megtalálta, majd begyűjtötte a kaktusztöveket. Mivel a növények szúrós tüskéikkel fájdalmas sérülést okozhatnak, balesetveszélyesek, a diákok leginkább a kaktusztövek megkeresésében tudtak segíteni. Igyekeztek minden egyes tövet begyűjteni, a hely pontos GPS-koordinátáit is gondosan feljegyezték.
Sisakot, védőszemüveget és védőkesztyűt kellett húzni, hogy biztonságosan begyűjthessem a töveket. A begyűjtéshez kertészeti kéziszerszámokat használtam, kislapáttal szedegettem vödörbe a növényeket. A megfelelő védőfelszereléseknek köszönhetően nem történt sérülés. A begyűjtött töveket, ahogy korábban is, megsemmisítettem, a példányok a komposztba kerültek
– említette a természetvédő.
Kérjünk szakszerű segítséget
A kaktuszok más országokban is sok fejtörést okoznak a szakembereknek, több nemzetségük özöngyommá vált például Ausztráliában. Európa mediterrán térségében is hódítanak, a horvát tengerparton és Bulgáriában jelentős számban figyelték meg a töveket.
Kléber Antal azt kéri, hogy aki kirándulás alkalmával kaktusz tövekbe botlik, a pontos hely feltüntetésével (koordináta, vagy térkép könyvjelző) jelentse be a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságoknak. Ezzel segítheti a sokszínű magyar flóra megmaradását.
