Nyögő, avagy csírás galuska, ahogy a falusi nagyi készíti

A nyögvenyelő, vagy egyszerűen csak nyögő, az észak- és kelet-magyarországi térség kedvelt paraszti eledele. Volt régen, és ma is az. A falusi konyha ismerői és kedvelői szívesen fogyasztják. Egyszerű, íze mégis nagyszerű. Van, ahol csírás galuskának hívják.
Kapcsolódó cikkek

Ha a sztrapacskára emlékeztetne valakit az étel, ne lepődjön meg, igen, van közük egymáshoz, ahogy a legtöbb, hasonló alapanyagokból készülő falusi  parasztételnek. Ugyanakkor a szlovák sztrapacskához ők mindig savanyú káposztát tesznek, és nem szabad összetéveszteni a juhtúrós haluskájukkal, mert arra különösen érzékenyek, tudtuk meg egy autentikus helyi étteremben.

És hogy a nyögő miért kapta ezt a sajátos elnevezést? Mert nyög az ember, miközben nyeli, hisz magában nem csúszik le könnyen a torkon a krumplis galuskaféle.

Álljon itt most egy családi recept, ahogy nagyanyám készítette mindig nagyapámnak a kedvenc ételét, a nyögőt, szabolcsiasan mondva: csírás galuskát.

Nyögő, ahogy a nagyi készíti

Hozzávalók

1kg krumpli (burgonya), 3 nagy fej vöröshagyma, liszt – amennyit felvesz, szalonna vagy disznózsír, só, pirospaprika

Elkészítése

Először a lisztes fajta ókrumplit reszeljük le a reszelő legkisebb fokán! még nyersen. Újkrumpli nem jó ehhez az ételhez, azt használjuk fel másra.

A reszelés kicsit hosszadalmas és macerás, de attól lesz ez az étel az igazi, az adja meg a sava-borsát, ne sajnáljuk rá az időt!

A lereszelt krumplit sózzuk be, majd adjunk hozzá annyi lisztet (lehetőleg finomlisztet), amennyit épp felvesz, és galuskasűrűségű lesz a massza. Nem kell hozzá sok, különben elveszíti jellegzetes ízét. Aki akar, tehet bele zúzott fokhagymát, de nem szükséges.

Ezután szaggassuk forró, sós vízbe, hagyományosan egy fa vágódeszkán, éles késsel. A kést mártogassuk majd közben olvasztott zsírba vagy olajba, de minimum a főzővízbe, különben nem fog sikerülni az akciónk. Persze a galuskaszaggató is megteszi, de akkor nagyobb fajta kell belőle, a csírás galuska nem lehet olyan apró, mint a normál galuska.

Amíg az étel fő, elkészíthetjük az alapot, a zaftot, amibe aztán beleforgatjuk a megfőtt nyögőt.

Olvasszuk ki a szalonna zsírját, vagy melegítsük fel a sima disznózsírt. Elvetemültebbek készíthetik olajjal is, de semmiképp ne olívaolajjal, hanem valamilyen semleges ízűvel.

A forró zsiradékon jól megdinszteljük-megpirítjuk a laskára vágott hagymát, teszünk hozzá bőségesen pirospaprikát, ízlés szerint sót.

Közben meg is főtt a fazékban a nyögő, szűrjük le a ragadós galuskát, és forgassuk át jól a paprikás-hagymás zaftban. De az is megteszi, ha a tányérra szedett nyögő tetejére teszünk belőle pár kanálnyit, kinek-kinek az ízlése szerint.

Jó étvágyat hozzá!

Kiemelt kép: Dubóczky Krisztina

Itt készül az egyik legjobb juhtúrós haluska Magyarországon
Brindzás sztrapacska vagy juhtúrós haluska? A Palócföld kedvelt eledelét Mikszáth Kálmán is imádta.