Otthon készült

Ízutazás lehet a karácsonyi menüsor

Hagyományok az asztalon: almát és diót mindenkinek ennie kellett szenteste.
Korábban a témában:

A karácsonyi menü összeállításakor van, aki a hagyományokhoz ragaszkodik, és van, aki ilyenkor is szereti az ízutazást, és kipróbál olyan fogásokat is, amiket addig még nem kóstolt a család.

Lehetőség adódik bőségesen, bármire essen is a választás, hiszen a receptkönyvek-, újságok ínycsiklandóbbnál ínycsiklandóbb ételek elkészítésére csábítanak.

Menü szentestén felekezetek szerint

A szenteste menüje a vallási felekezettől függött hajdanán az alföldi parasztudvarokban is. A reformátusoknál nemigen különbözött a szentesti vacsora a többi karácsonyi étkezéstől. Sült húsok, sült kolbász, sült hurka, meg a kalácsok voltak a jellemezők. Nagy különbség a többi felekezethez képest, hogy a katolikusoknál – mind a római, mind a görög katolikusoknál – a falvakban december 24-ike böjti időszaknak számított. Szenteste napján főtt ételt nem is nagyon fogyasztottak, csak egyszerűbb levest hús nélkül. A vacsorát az éjféli mise előtt költötték el, ez is böjtös étel volt – a megye északi részein káposztás, gombás, savanyú leves, illetve guba, vagy ahogyan egyes helyeken nevezték: bobájka. Ez egy kelt tészta, amit hosszú rudakban vagy ujjnyi darabokban felvágva megsütöttek, megszárították, langyos tejjel vagy cukros vízzel meglocsolták, a megpuhult tésztát pedig mákkal, dióval vagy túróval ízesítették.

Hajdúsági karácsonyi menü

Bizonyos ételek, mint például a bobájka, vagy guba, szinte csak a karácsonyra voltak jellemzőek. Ugyanakkor az ünnep alkalmából a hagyományos ételeket is jóval gazdagabban készítették. A hajdúsági református családokban a tyúkhúslevest ilyenkor csigatésztával, sok zöldséggel főzték, vagy sertésből orjalevest készítettek. Debrecen másik jellegzetessége a töltött káposzta, ezt sok füstölt hússal, rizzsel, savanyú káposztából csinálták, és amikor a káposzta megfőtt, vékony rántással gazdagították. Szintén friss sertésből készült a kocsonya, amelyet nemcsak karácsony első és második napján, hanem szilveszterkor is felszolgáltak. Ilyenkor az ételekből nagy mennyiséget főztek, jóval többet, mint amennyi a család szükséglete volt, a vendégeket, a karácsonyi köszöntőket és a kántálókat is ebből kínálták meg.

Fotó: Pixabay

Mai menü hagyományos és kísérletező kedvű ínyenceknek

A hagyományos magyaros menü napjainkban nem korlátozódik területekre. A szupermarketekben bármit megvehetünk, ha a halat kívánjuk meg, a puszta közepén lakva is főzhetünk halászlevet, és ránthatunk, süthetünk pontyot kedvünkre, még ha ez korábban egyáltalán nem volt jellemző, csak a folyó menti vagy tóparti településeken. De ma már a halászlé, a töltött káposzta, a kacsa vagy libasült variációi, a bejgli vagy a mákos guba számít hagyományos magyaros menünek országszerte.

A libasült főleg a német városi polgárság hatására terjedt el nálunk. A kísérletező kedvűek kipróbálhatják a körtés csokoládélevest, a gránátalmával és diószósszal tálalt sült pisztrángot, lazacot, vagy épp a sült libamellet, valamint a citromos-mézeskalácsos rombusz ízkombinációját desszertként.

Fotó: UnsplashKötelező volt az almaevés, de a dió sem hiányozhatott

A régiek szokásai vagy babonái kiterjedtek a karácsonyi étkezésre is. Amikor a család összegyűlt a vacsoraasztalnál, a családfő elővett egy almát, és annyifelé vágta, ahányan jelen voltak. Mindenki kapott egy-egy cikket belőle. Ezzel biztosították be, hogy jövőre is együtt legyen szenteste a család, hisz aki evett az almából, annak a jelenlétére egy év múlva is számítani lehetett a hagyomány szerint.

Diót azért fogyasztottak, hogy a következő évben egészségesek legyenek, mert ha a feltört dió szép fehér volt, akkor a következő évben egészségesek voltak. A mézes fokhagyma szintén ezt a célt szolgálta, a mák és a mákból készített édességek viszont, akárcsak a halételek, a gazdagságot garantálták.

Kedvcsinálónak íme egy hagyományos desszert újragondolva

Fotó: Nosalty

Mákos guba tiramisu

Hozzávalók 12 személyre

  • 4 dl 30%-os habtejszín
  • 1 kg szobahőmérsékletű mascarpone (vagy helyette jó a mi gurigás tejszínes krémsajtunk is)
  • 20 dkg porcukor
  • 1 vaníliarúd kikapart belseje
  • 8dl meleg tej
  • 1 narancs leve és héja
  • 12 szelet kalács
  • 15 dkg darált mák
  • 10 dkg kandírozott narancshéj (oranzsát)
  • néhány evőkanál narancs vagy citromlikőr
  • csipet só

Elkészítése

A hideg tejszínt habbá verjük, a mascarponét jól kikeverjük 10 dkg porcukorral, a narancs reszelt héjával és levével, a vaníliával és a narancslikőrrel. Óvatosan, apránként adagolva összeforgatjuk a habbá vert tejszínnel, hogy ne törjön össze. A mákot elkeverjük a maradék porcukorral, az oranzsáttal és a csipet sóval. A darabokra tördelt kalácsot megáztatjuk a tejben, de vigyázzunk, ne áztassuk el. Ezután rétegezzük az egészet egy nagy jénai tálba: alulra krém kerül, arra jön a kalács, majd a mák, és így folytassuk, míg felülre a tejszínes-mascarponés krém maradjon. Tetszés szerint díszítsük oranzsát-citronát-mák keverékkel vagy készen kapható cukorgyöngyökkel.

Kiemelt kép: Pixabay

Régi idők mesés karácsonyi hangulatát varázsolta otthonukba a kreatív anyuka
A karácsonyi falu makettje nappal és esti fényben is mesés.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.