A Nógrád megyei Bátonyterenye egyik kis utcájának üzemében olyan gasztrokuriózum szakszerű feldolgozásával foglalkoznak, amely Európa-szerte is egyedülálló. Kékesi Attila szabadalomvédett tartósítási eljárásának köszönhetően, a nógrádi városból só nélkül, az eredeti ízt megőrizve kerül csigakaviár a hazai és a külföldi piacra egyaránt, írta a Nool.
A nógrádi feltaláló az 1990-es években kezdett el ötletelni a csigakaviár tartósítási eljárásán, amelyet aztán 2005-ben tökéletesített, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalom védetté nyilvánította a módszert.
A feldolgozandó éticsiga – Helix aspersa maxima – nyers tojásait külföldi tenyészetekből szállítják az üzembe.
A beltéri tenyészetek esetében az állatoknak 95 százalékos páratartalomra van szükségük, 18–22 Celsius-fokos hőmérséklet mellett. A tojatópohárba sterilizált földet és homokot vegyítenek, amelybe a megtermékenyült állatok mintegy 80–120 darab friss tojást raknak le
– mondta a portálnak Kékesi Attila.
A laborba már a megtisztított tojások érkeznek, ahol egyesével átválogatják őket. Utána a vákuumzárasan csomagolt csigatojások a pasztörizálóba kerülnek, ahol az üvegeket víz lepi el és 75 Celsius-fokon hozzávetőleg két órán át főzik, majd egy nap múlva újra megismétlik a folyamatot.
Ezzel az eljárással képesek megtartani a csigatojások természetes ízösszetevőit úgy, hogy a termék tartósságát a piacon a leghosszabb ideig – akár egy évig – is megőrzi.
Az erdei frissességet megidéző csigakaviár önmagában is csemege, de kitűnő kísérője halaknak, húsoknak, sőt desszerteknek is
– nyilatkozta a feltaláló.
