Otthon készült

Sok országban valóságos rituálé a teázás

Egy kínai közmondás szerint a víz a tea anyja, a kanna az atyja, tűz a tanítómestere.

Felfedezése óta, körülbelül ötezer éve, a tea a víz után a leggyakrabban fogyasztott italunkká lépett elő. A “Teaivók zsebkönyve” címmel a teázók örömére könnyed és szórakoztató könyv jelent meg a napokban a Corvina Kiadó gondozásában.

Kapcsolódó
Világszerte emelkedik a teafogyasztás
Egy új tanulmány figyelmeztet az éghajlatváltozásnak a teatermesztésre gyakorolt hatásaira is.

Útirajzíróként és illusztrátorként több mint ötven országban fordultam már meg az utóbbi évtizedben, és bárhol is jártam a nagyvilágban, valahogy mindig elém került egy-egy csésze tea. Akár Angliában, akár Indiában vagy Törökország tájain barangoltam, a helybéliek beengedtek otthonaikba, és megkínáltak a maguk főzte teával. Nyugodtan állíthatom: a teafélék íz- és formavilágának, stílusának kavalkádja szédítő

– fogalmaz a szerző, Candace Rose Rardon.

Vendéglátói meg is tanították a tea elkészítésének és másokkal való megosztásának művészetére, ki-ki a maga sajátos rituáléjának megfelelően. A világ minden pontján tanult valami újat, még a legkisebb és legszerényebb csészében elköltött tea mellett is.

De vajon mi lehet a tea közkedveltségének magyarázata?

Maga a főzet nyugtatóan hat ránk.

Mi lehetne léleksimogatóbb annál, mint bekuckózni egy puha, meleg takaró alatt egy jó könyv és egy csésze tea társaságában? Az idegrendszerünkre nyugtatóan ható teázás közben valahogy mindig otthon érezhetjük magunkat, függetlenül attól, hogy a világnak épp melyik pontján tartózkodunk.

A tea jótékony hatással van az emberi szervezetre.

A tealevelek húsznál több aminosavat és antioxidánst tartalmaznak. Az egyik közülük a teanin, amely nyugtató hatású, magát az idegrendszert is pihenteti. Évezredek óta ismert számos pozitív hatásának köszönhetően a teaivás a magunk kényeztetésének tökéletes formájává lépett elő: ez a főzet egyaránt táplálja a testet és a lelket.

A tea összeköt minket.

Ha barangoltál már Marrákes, Isztambul vagy Új-Delhi nyüzsgő bazárjaiban, a vendégszerető árusok biztosan megkínáltak egy pohár menta- vagy masalai teával, még mielőtt egyetlen portékájukat is megmutatták volna. Ez az ital számos kultúrkörben a vendégszeretet, a kedvesség és az összetartozás jelképe. A tea összehozza egymással az embereket. Nemcsak azt teszi lehetővé, hogy élvezzük a pillanatot, de azt is, hogy ezt az élményt, örömöt megoszthassuk másokkal. E könyv lapjain a teakészítés és -kóstolás gyakorlatának, különféle módjainak bemutatása mellett igyekszem rávilágítani e rituálék mélyebb értelmére.

Mint ez a könyből kiderül, a teához számos történet társul. Ez a könyv szerény kísérlet, hogy kifejezzem tiszteletemet a különleges szerep iránt, amelyet a tea a különféle civilizációkban a világ minden pontján betölt. Bár sokszor csak a felszínt érintem, remélem, olvasóim így is hasznosnak találják majd teaivókként tett utazásuk során, és sokféle új felfedezést is tesznek

– írta Candace Rose Rardon.

Kapcsolódó
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik