Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember néhány éve Bükkszentkereszt közelében több 100 diófát ültetett, mely egyfajta népgyógyászati örökség is unokái és dédunokái számára. A termés mellett a fa levelei is kincset érnek a népgyógyászatban, írja a Györgytea.
A diólevelet június végétől augusztusig kell gyűjteni, olyankor, mikor már szép sötétzöld a színe, de még nem jelennek meg rajta a rozsdafoltok. A leszedett, ép, nem foltos leveleket megszárítjuk, összevágjuk, szellős, száraz helyen tároljuk. 4-5 kiló friss levélkéből lesz 1 kg száraz drog.
A diólevél teáját és sűrűbb főzetét régen külsőleg és belsőleg is használták például emésztési panaszokra, vastagbélgyulladásra, polipra, fogínygyulladásra, fekélyes lábra, de még szembetegségekre is. Sőt, a levél mellett a dióburkot, a dióbelet és a dióolajat is alkalmazták gyógyászati és szépészeti céllal
– Gyuri bácsi elmondása szerint.
A diófalevél hatása
A fitoterápiában a diófa levelét használják, amely többek között juglont, hidrojuglont, cseranyagokat, flavonoidokat, illóolajat tartalmaz. A juglonszármazékok adják a drog gyulladáscsökkentő, antibakteriális, illetve a bőrt, ruhát elszínező hatását. Erős hatóanyagkombináció, ezért terhesség, szoptatás alatt, valamint gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott a tea fogyasztása.
Milyen esetekben alkalmazza a népi gyógyászat a diófalevél teáját?
- emésztési problémák kezelésére (gyomorfájdalmak, gyomor- és bélhurut),
- aranyeres panaszokra,
- szájüregi problémákra, torokfájásra,
- általános gyengeségre, gyomorerősítőként és a máj támogatására.
- szemgyulladás kezelésére (Gyuri bácsi kezdődő szürke- vagy zöldhályog esetén is ajánlja a teával való szemmosogatást),
- bőrgyulladások, kelések és ekcéma esetén,
- fekélyes lábra és sebekre,
- gombás eredetű bőrbetegségekre,
- nőgyógyászati problémákra (fehérfolyás, méhgyulladás, ciszta),
- korpásodásra és hajhullásra (Angliában fejtetű és atka ellen használták megelőzésre).
Hogyan használjuk a diófalevél teát?
Gyuri bácsi egy belső tisztítókúrát javasol az alábbiak szerint: 4 héten keresztül igyuk felváltva egyik nap a diófalevél, másik nap a csalánlevél teáját, éhgyomorra. A diófalevél hatása külsőleg hajra és fejbőrre is igen jótékony. Akinek bántja a tea a gyomrát, étkezés után is megihatja.
csalángyökér, csalánlevél és diófalevél teával való hajöblítést ajánl. A csalángyökérből 2-3 perces főzéssel teát kell készíteni, és ezzel leforrázni 3-4 szál friss csalánt, vagy egy csapott evőkanálnyi szárítottat, valamint egy teáskanálnyi szárított diófalevelet. Ezzel kell az utolsó hajöblítést végezni.
a cukorbetegség egyik gyakori és súlyos szövődménye az úgynevezett diabéteszes láb. Az erek beszűkülése miatt a vérkeringés elégtelen lesz, a lábon fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak, és sokszor a láb csonkolásához vezetnek. Ha már kialakult a seb, kezeljük azt diófalevéllel: mosogassuk a fekélyes lábat térdtől lefelé diólevélből készült, jó erős teával, illetve dörzsöljük bele a bőrbe. Fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő orvosi kezelés elengedhetetlen. A diófalevél teája csak kiegészítésképpen alkalmazható.
egy csésze teával kell a szájat öblögetni naponta többször, mindaddig, míg a foglazulás vagy a fogíny gyulladása meg nem szűnik. Ebben az esetben nem kell a teát lenyelni.
a diófalevél sűrű forrázatával kell készíteni a teát, amivel borogatni kell az aranyeret, a kelést és a fagyást. A sűrű teát úgy készítjük, hogy egy púpozott evőkanál diólevelet 3 dl vízben főzünk, amíg 2 dl-re besűrűsödik. Letakarjuk, és hagyjuk langyosra kihűlni, majd ezután használjuk borogatásra.