Otthon készült vasárnapi ebéd

Gasztroséta a nagyvilágban, amiből kiderül az is, miért lett a rántott csirke vasárnapi ebéd

Érdekességek, hagyományok és jellegzetes ízek a nagyvilágból.

Magyarországon az ebéd tekinthető a főétkezésnek, hiszen nem csak hétvégén, otthon, hanem hétköznap az iskolákban, óvodákban és többen a munkahelyen is két fogásból álló ebédet fogyasztanak. A világ többi részén azonban az ebédre fogyasztott menük egészen másképp néznek ki, mint nálunk.

Egy átlagos hétköznapon az alábbi ételeket fogyasztják a nagyvilágban:

Franciaországban az ebédre kevesebb figyelmet fordítanak, mint például a vacsorára. A déli étkezés legtöbbször szendvics, valamilyen egytálétel (mint például egy gazdagabb saláta) vagy akár valamilyen tojásból készült fogás szokott lenni. A kávé azonban elmaradhatatlan részét képezi ennek az étkezésnek.

Olaszországban már más a helyzet. Náluk az ebéd általában két fogásból áll, csakúgy, mint hazánkban, azonban míg nálunk a leves az első fogás, addig az olaszoknál ezt a szerepet valamilyen tésztaféle tölti be. A főfogás pedig szinte kivétel nélkül valamilyen húsféle, esetleg hal, mellé pedig egy hozzá illő köret. Gyakran falatoznak gyümölcsöt vagy fagylaltot desszert gyanánt.

pixabay/maria Liss

Japánban ebédre leginkább könnyű fogásokat választanak. Talán az egyik legnépszerűbb a ramen leves, ami egy gazdag, húst, tésztát, zöldséget és tojást tartalmazó leves. Ezen kívül az úgynevezett Bento-box, ami egy olyan ételdoboz, ami több különálló rekeszt tartalmaz, ezt töltik meg változatos ételekkel. Leggyakrabban rizzsel vagy valamilyen tésztafélével, mellette hallal vagy más hússal, illetve zöldségekkel rendezik be.

pexels

Angliában a hétköznapi ebéd a legtöbbször valamilyen szendvics. Az angolok nem fordítanak nagy figyelmet a déli étkezésre, nagyon gyakori, hogy előre csomagolt harapnivalót vesznek csak magukhoz. A vasárnapi ebéd azonban náluk is családi, baráti körben zajlik. Fő eleme pedig a sült hús, legyen az csirke, sertés vagy akár bárány.

Mexikóban is az a jellemző, hogy gyorsan és könnyen elfogyasztható ételt választanak ebédre. Erre tökéletesen alkalmas az általuk nagyon kedvelt taco. Az általában kukoricalisztből készített tortillákat félbehajtják és ízés, fűszeres, húsos, zöldséges töltelékkel tálalják. De náluk is gyakori választás a leves vagy a saláta is, amit gyakorta követ egy-egy rizses, húsos, babos étel.

Svédországban az ebéd a legfontosabb étkezés. Sok és változatos halfélét fogyasztanak, főleg vörös húsú halak kerülnek az asztalra, gyakran valamilyen burgonyából készült körettel. És ha már a svéd ebédeknél tartunk, akkor feltétlenül meg kell említenünk a nálunk is híres svéd húsgolyót, ami miatt sokan keresik fel az egyik legnagyobb bútor és lakberendezési áruházat is.

pexels

Természetesen a felsorolt országokban is eltér a hétvégi, családi ebéd a fent leírtaktól. A hét utolsó napján elköltött közös étkezés fontos szerepet tölt be a családok életében. Mindenhol több fogásból álló menüsort állítanak össze, amit családi, baráti körben készítenek és fogyasztanak el. A fenti országok esetében általában levessel vagy salátával, esetleg tésztafélével kezdik a sort, majd valamilyen tartalmas húsétellel folytatják és legtöbbször a desszert sem marad el a kínálatból.

És akkor jöjjön a legek legje, a vasárnapi rántott csirke

Nem is olyan régen húst leginkább csak vasárnapi ebédnél láttunk a tányérunkon, többnyire rántott húst. És bár nem itthoni a történet, de  Bagó Tünde írásából kiderül honnan is ered a rántott csirke története.

A Backhendl-et, ahogy Grazban és egész Ausztriában hívják a rántott csirkét a XVIII. századból származó osztrák specialitásnak tartják (pontosabban bécsinek). Az előkelő, kifinomult konyha képviselője volt a Biedermeier korszakban az ízletes bundában kisütött csirke. Elsősorban az arisztokrácia és a gazdag polgárság asztalára került.

A szárnyasok már korábban is a jólétet, a vagyonosságot jelképezték. Úgy tartották, hogy egy paraszti család asztalára csak akkor kerül csirke, ha az beteg. Úgy tűnik innen ered a szokás, miszerint a betegnek gyógyító tyúkhúslevest kell adni.

Történelmi érdekességek

  • A rántott csirke receptjét először egy nemesi udvarok számára íródott, 1718/19-ből származó salzburgi szakácskönyvben írta le Conrad Haggers.
  • A polgárság státuszszimbolumként használta a XIX. században. A fiatal csirkét negyedelték, fűszerezték, panírozták és kisütötték.
  • Virágkorát 1870 és 1910 között élte, amikor az iparosodás következtében egyre többen engedhették meg maguknak, hogy az asztalukra kerüljön. Ekkor jelent meg az éttermekben.

A világ és a gasztronómia sokat változott az első kenyérmorzsás panírozott csirke elkészítése óta. Ma már panírozhatunk zabpelyhes, kukoricapelyhes, cukkinis, fokhagymás, szezámmagos bundában, de bármelyiket is választjuk, biztos, hogy mennyei falat lesz.

Szerző: Ludányi Fanni

Kapcsolódó
3+1 hagyományos böjti leves, ami feltölt energiával
Hallottatok már a böjti csorbáról vagy a céklás borscsról?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.