Makkból készít mesés figurákat a gulácsi természetfotós

Kucsera Erika a természet szerelmese, aki a szó szoros értelmében eggyé tud válni az erdővel, a mezővel, amikor az ösvényeket járja. Családjával Gulácson él és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületénél dolgozik, mint szociális munkás. Hét éve nevelőszülő, két saját gyermekén kívül két nevelt gyermeke van. A munkáját szívvel-lélekkel végzi, ahol nagyrészt gyerekek foglalkozik.

Erika csendes, visszahúzódó természetű, akit már gyermekkorában rabul ejtett a természet. Apukájával kéz a kézben járták az erdők rengetegét, a mezők végtelenjét és csónakkal fedezték fel a Tisza kincseit. De ez nem csak a múlt, mert, amikor ideje engedi most is csónakba ülnek édesapjával és épp úgy, mint gyermekként, együtt figyelik a kérészek rajzását vagy együtt ülnek az mező szélén hallgatva a gímszarvas bikák szerelmes hangját.

Gyerekkorom óta vonzott a természet, rajongtam érte. Kislányként jobban szerettem kint a mezőn lógni, mint babázni. Emlékszem volt egy nagy lexikonunk, „A természet ABC-je”, abban rengeteg színes fotókkal ábrázoltak egy-egy természeti jelenséget vagy egy-egy állatot. Az a könyv volt a kedvencem. Apukámtól nagyon sokat kérdezgettem, ő is nagy természetrajongó. Igazi tiszai halász ember. Kicsiként felnéztem rá, hiszen mindent tudott. Talán innen ered a természet szeretete és tisztelete

– idézte fel a múlt számára fontos és kedves emlékeit.

De nem csak a múlt szólt a természetről, hanem a jelenben is fontos szerepet kap. Férjével mindent megtesznek azért, hogy gyermekeik számára is át tudják adni azt, amit nekik megadatott. A tudást és a tiszteletet a természet iránt.

Erika fotózik is, ami az elmúlt évek alatt teljesen rabul ejtette. A természet pedig még jobban megnyílt előtte, értékes élményeket adva neki.

Több mint négy éve páromtól kaptam egy fényképezőgépet, ott teljesen megfertőzött a fotózás. Addig is próbálgattam telefonommal szép képeket készíteni, de össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Az elmúlt négy év alatt sok mindennel gazdagodtam, olyan ajándékokat kaptam a természettől, amiről sok ember nem is tud. Nyilván ehhez kell egyfajta elhivatottság, buzgóság, alázat

– számolt be a természetfotózás adta pillanatokról a Sokszínű vidék megkeresésére.

Erika hobbija a fotózás, de emellett van egy másik számára fontos és megnyugtató kikapcsolódás, a makk figurák készítése.

A facebook-on láttam egy úri embert, aki azt hiszem szlovák származású, az ő kezei alatt életre keltek a makk figurák. Dubanci művésznéven van jelen a közösségi oldalakon. Annyira tetszettek, olyan jó pofák voltak, hogy gondoltam kipróbálom. Fogalmam sem volt, hogy kezdjek neki, de én is akartam alkotni

– mesélt a kezdetektől, amikor a csepp makk emberkék rabul ejtették a szívét.

Eleinte a férjét kérte meg, hogy gyűjtsön neki alapanyagot, aki szorgalmasan szedte a kocsányos tölgy termését. De valami nem stimmelt, nem igazán volt tökéletes az eredmény. Mígnem Erika rájött, hogy a legalkalmasabb a vörös tölgy termése lenne, amihez azonban nem is volt olyan egyszerű hozzájutni.

Ezek az elkészült alkotások nem mindennapi kis figurák. A makk emberkék elegáns kalapot viselnek, de van amelyik táskát vagy épp távcsőt kap a kezei közé, ha erdei túrára vagy madárlesre indul. A makk asszonykák többek között csinos virágszirom szoknyát, cickafark pántlikát és különleges blúzt viselnek, amiket Erika szintén a virágszirmokból alkot meg a számukra. A makk babák dióhéj babakocsiban alusszák az igazak álmát, a kis makk gyerekek pedig szüleik kezét fogva vagy épp édesapjuk nyakában ülve járják a természet ösvényeit, ahová hűséges kutya társuk is elkíséri őket.

A vörös tölgy nálunk nem olyan gyakori, mint a kocsányos, de szerencsémre van három fa a szülőfalum határában, ahol minden évben tudok szedni egy nagy dobozzal. Az alapanyagok szinte mind a tölgyfa részei, igyekszem más idegen anyagot nem használni. Az ágacskák, amit a végtagokhoz használok, szintén tölgyfából vannak, a szemeknek való és a kiegészítők úgyszintén. Összerakásukhoz pillanatragasztót, illetve nagyon vékony drótot használok

– avatott be a piciny makk emberkék születésének a részleteibe.

Az alkotáshoz idő kell, ami általában este áll Erika rendelkezésére, amikor szeretett családja elcsendesül. Számára ezek a meghitt pillanatok repítik a perceket egymás után, és csak azt veszi észre, hogy az óra éjfélre jár. A makk figurák készítése számára a megnyugvás időszakát jelenti.

Teljesen kikapcsolja, elűzi minden más gondolatát, miközben szorgos kezei közt kicsiny emberkék születnek meg, kelnek életre. 

A természet adta alapanyagokból készült figurákat a számukra legméltóbb helyen a természetben örökíti meg. Különleges fotókat készít róluk abban a környezetben, ahol a makk emberkék, Dezsőke és a többiek igazán jól és otthon érzik magukat.

Az elején egy-egy makk figura elkészítése sok időt vett igénybe, aztán lassan rájöttem a fortélyára. Az ötleteket nagyrészt a fentebb említett Dubancitól szereztem, aztán a későbbiekben volt saját is. Amikor kész voltam a figurákkal, természetes közegben fotóztam őket. Kimentem az erdőre és ott beállítottam a kis emberkéket

– osztotta meg a figurák kiteljesedésének a történetét.

A figurák között vannak szívének igazán kedvesek is, amik közel állnak Erikához.

Az elkészítettek közül van egy kedvencem, aminek a Forest Gump címet adtam, mivel egy jelenetet ragad ki a filmből, ahogy várja a buszt egy lócán ülve, kezében az ajándék, mellette pedig a táskája. A filmet alapvetően szeretem és így számomra még többet jelent. Nagyon aprólékos munka volt, de minden percét élveztem

– avatott be a számára legkedvesebb makk emberke titkába.

Az elkészült fotókat, amire épp olyan nagy hangsúlyt fektet, mint a figurák elkészítésére meg is ossza az érdeklődőkkel. A Facebook oldalán igazi tábor alakult ki, akik időről-időre izgatottan várják a folytatást, hogy Erika milyen ötletet valósít meg és milyen újabb makk figura születik meg gondos kezei között.

Egyszer az egyik nagyon kedves barátom, aki a szomszédos óvoda vezetője volt, rám írt, hogy szeretné ezeket a kis figurákat megmutatni az ovisainak. Nagy örömmel összeszedtem jó néhányat és elvittem őket. Úgy gondolom, jó helyre kerültek

– mesélte egyik meghatározó élményét, miközben érződött rajta a boldogság, hogy a kis figurák a lehető legjobb helyre kerültek, a gyerekek csepp kezei közé, akinek nagy örömet adott.

Kucsera Erika nem mindennapi makk figuráinak a pillanatai Facebook oldalán is figyelemmel követhető.

Kapcsolódó

Mikor egy fakéregben is meglátjuk a lehetőséget, az már több, mint jó

Bámulatos alkotás született! Mutatjuk azt is, hogyan készült.