Virágzó vidékünk

Benéztek a fészkekbe, és meggyűrűztek 20 rétisas fiókát

A fészkek megközelítése sem mindennapos kaland.
Korábban a témában:

Május elején a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Herman Ottó Intézet és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésében 20 rétisas fiókára került jelölőgyűrű Észak- és Dél-Zala, a Kis-Balaton és a dél-balatoni berkek területén – olvasható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park weboldalán.

A rétisasok gyűrűzése nem mindennapi feladat a sokat látott természetvédelmi szakemberek számára sem. A művelet az ismert fészek megközelítésével kezdődik. Egyes esetekben ez önmagában élményszerű expedíció, különösen, ha csónak és vízidzsungel várja a vállalkozó kedvű madarászokat.

Fotó: BFNP - Bereczky Attila
Fotó: BFNP – Bereczky Attila

Mint írják, a fiókák egyenként erős zsákba helyezve, a magasból óvatosan leeresztve találkoznak a ragadozó madarak gyűrűzését szakszerűen elvégző munkatársakkal, ezután ugyanezen az úton kerülnek vissza a magasba. Eközben a szülőpár a fészek fölött körözve figyeli az eseményeket, majd az emberi jelenlét megszűntével – mely a fa mászhatóságától függően mindössze 30-60 perc – újra birtokba veszik a fészket.

A kétnapos program során 11 fészekaljnyi sasfióka lábára került gyűrű. A rétisasok általában 1-2 fiókát nevelnek, de jó táplálékellátottság mellett akár három fióka is kirepül. A program során három esetben találkoztal háromfiókás fészekkel, szintén három esetben két fióka ült a fészekben, azonban öt helyszínen csupán egy-egy fiókát találtak.

Fotó: BFNP - Magyari Máté
Fotó: BFNP – Magyari Máté

Táplálékmaradványok a fészekben

A jelölés során a fészekben található táplálékmaradványok is vizsgálatra kerülnek. A rétisas elsősorban halat, illetve könnyen elejthető, kiöregedett, beteg vagy még túl fiatal vízimadarakat, néha mocsári teknőst fogyaszt, ennek nyomait most is azonosították. Szokatlanabb volt a fészekben található házimacska bőr, mezei nyúl, illetve a vadmalac maradványok: ezeket nagy valószínűséggel már elpusztulva találta a dögöt is rendszeresen fogyasztó ragadozó madár.

A gyűrűzés célja

A nagy testű ragadozó madarak gyűrűzésének célja, hogy a kézitávcsővel is könnyen leolvasható azonosító révén egyedileg megkülönböztethessék a fokozottan védett madarakat. Ennek gyakorlati jelentősége lehet a faj terjedésének nyomon követésében, új fészkelő párok megjelenése esetén, az ivaréretlen fiatal madarak kóborlásának feltérképezésében vagy szerencsétlen esetben – akár az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltő szándékos ragadozómadár-mérgezések következtében – elpusztult egyedek azonosításában.

Címfotó: BFNP – Magyari Máté

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.