Virágzó vidékünk

Virágba borult Magyarország cseresznyéskertje

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 04. 05. 07:56

Korábban a témában:

Nagykörű egy igazi zsákfalú, ami nem meglepő annak tudatában, hogy a Tisza három oldalról öleli körül. Az itt élők főként a mezőgazdaságból és a cseresznyéből élnek, utóbbi még a falu címerében is helyet kapott.

A templomkertben található Magyarország legnagyobb, 200 hektáron elterülő, több mint száz fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál. 

Évente több cseresznyés programot is szerveznek a településen, úgy mint a Cseresznyevásárt, a hagyományőrző Cseresznyefesztivált, a Nagy Befőzés napját, tavasszal pedig a Cseresznyevirágzás ünnepét.

Fotó: Facebook

Ének, ima, cseresznyefa-ölelés

A cseresznyevirágzás a legszebb, és Nagykörűben az egyik legfontosabb esemény. Az első olyan pillanat, ahol a természet arról „dönt”, mennyi cseresznye lesz az idén – olvasható a falu honlapján.

Az emberiség a kezdetektől próbálja „meggyőzni” a felettes erőket a neki megfelelő időjárásról. Nagykörűben e szép hagyomány a cseresznyéhez, a gyümölcsök hercegnőjéhez kötődik, amely gyümölcs egyébként is termékenységszimbólum.

Fotó: Grosz Tamás

Nagykörűn fagyűző szertartást tartanak fénnyel, tűzzel, énekkel, imával, tánccal és cseresznyefa-öleléssel. Régi szép hagyomány, hogy gyermeket akaró párok virágzó cseresznyefát átölelve, úrangyala imádságot mondva és az estét elhálva várták a gyermekáldást.

Az idei ünnepet húsvét hétvégén, április 15-16-án rendezik meg, de a kert minden nap látogatható.

Egy kis történelem

A cseresznye számára oly kedvező talaj és éghajlati feltételek már a középkorban is megvoltak a Körűi medencében. Valószínű, hogy vegyesházi királyaink idején a Monostor és a falu lakói több gyümölcsfajtával együtt termesztettek és fogyasztottak cseresznyét is.

A török uralom alatt a rendszeres, nagy, közösségi munkát igénylő ártéri gazdálkodás sok hiányt szenvedett. Nem tudták maradéktalanul elvégezni a medencébe ki-be áramló víz útjának karbantartását, így sok terület feliszapolódott. Növények termőhelyei váltak alkalmatlanná a további termelésre. A hosszú kényszer – távollét alatt megfogyatkozott a falu lakossága; elnéptelenedett, elpusztult a Monostor is.

Fotó: Grosz Tamás

1751-ben Orczy Lőrinc “szőllő földet” adományozott a kürüi gazdáknak szőlő és gyümölcs telepítésre. A XIX. századra a jobbágygazdák közül mintegy 35-40 telkes gazda homoki kerttulajdonos is volt. Kertjeikben a gyümölcsfák sorában ott volt a cseresznyefa is, amelyet az ártéri termőhelyről hoztak át a gazdák.

1845-ben született Petrovay György – Petrovay László földbirtokos fia, aki 1870-ben – örökölt birtokán gyümölcsöst és faiskolát létesített. Törekvése az volt, hogy a Magyarországon akkor fellelhető minden fajta megtalálható legyen kertjében.

Fotó: Grosz Tamás

A XX. század elején a gazdák saját kertjeikben igyekeztek megvalósítani a látottakat. Az eddigi gyümölcstermesztő kertészkedés a gazdaemberek szakmájává vált. A szakember utánpótlás a Petrovay kertben tanult úgy, hogy ott napszámosként dolgozott. A század harmincas évtizede volt a legvirágzóbb időszak. A körüi ropogós cseresznye az exportálás révén európai hírűvé vált.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.