Elfelejtett kastély, amit három hónapig Sissi újraálmodott ruháival népszerűsítettek

A Bánhorvátiban lévő Platthy kastély nemrégiben egy érdekes és különleges kiállításnak adott otthont. Szeptember közepéig, három hónapon át a látogatók megismerhették magát a kastélyt is, aminek termeiben kerültek bemutatásra a Sissi ruhák.

A kiállítás alapvető célja a kastély népszerűsítése, bemutatása volt, hogy beépüljön a köztudatba, miszerint van itt egy kastély, ami többre érdemes. A 3 hónap alatt 5800 látogatója volt a kiállításnak, egyben a kastélynak is.

Tizennégy darab ruhaköltemény

A ruhákat és ábrázolások az eredeti levelezések és kutatások alapján álmodta újra Czédly Mónika, amiket a D’Elia Szalonban valósítottak meg.

Az első ruha 2007-ben Erzsébet királyné koronázásának száznegyvenedik évfordulójára készítette el. A koronázáson viselt díszruhájában a királynét Székely Bertalan festette meg, a ruha uszályát később a Veszprémi Érsekségnek ajándékoztak, hogy miseruha készüljön belőle. 2007-2015 között összesen 14 ruha készült el és azóta számtalan helyen bemutatták már.

3 fotó

A kastély rövid története

A kastélyt a Platthy család építette, alakította át 1752-ben.
A mai kastély helyén előtte az 1500-as években épülhetett kúria állt. Parkját 120-150 évvel később alakították ki, amely teljes mértékben körbeöleli az épületet. Magántulajdonban van, épülete magánjellegű rendezvények például: esküvők helyszíneként is szolgált.
Érdekessége, hogy Szent-György vonalon helyezkedik el.
A kastély különlegessége – a többi korabeli kastélyhoz hasonlóan – az öles vastagságú középső főfalban a pincétől a padlásig vezető rejtett 60-70 cm szélességű fali lépcső.
Az épületnek és parkjának irodalomtörténeti vonatkozásai is vannak. Élete utolsó szakaszát itt töltötte Kazinczy Gábor református író és politikus, akit Arany János és Toldy Ferenc is meglátogatott a kastélyban.

Az egyemeletes épület négyzetes alapú saroktornyokkal rendelkezik. A kastély szobái boltívesek. Barokk vasrács díszíti és védi az ablakokat. A később kiépített ispánlakások, toldalékok is egyszintesek. Pilléres, kosáríves tornác látható a későbbi toldalékokkal körülépített udvar irányában, a kastély hátsó homlokzatán. A kastély előtti parkrészben száz évnél is idősebb akácfa, két krisztustövisfa és a Jókai fájaként nyilvántartott vadgesztenyefa található.
Négy Kazinczy is köthető az épülethez. Az első Kazinczy Péter, aki részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, s emiatt fej- és jószágvesztésre ítélték. Időrendben utána Kazinczy Ferenc következik, a nyelvújító két évtizeden át irányította a megyéből a hazai irodalmi életet, így többször is megfordult a kastélyban. Fia, Kazinczy Lajos az 1848-49-es szabadságharc hős tábornoka volt. Kazinczy Ferenc unokaöccse, Kazinczy Gábor is a kastély lakója volt, 14 évig húzta meg magát a barokk rezidenciában.