Gyógyhellyé és a fürdő gyógyfürdővé nyilvánításának 40. évfordulóját ünnepli Zalakaros. Ebből az alkalomból rendeztek ünnepséget kedden a településen, ahol 1962-ben bukkantak rá a termálvízre, amire alapozva 1965-ben nyílt meg a fürdő. A gyógyvíz minősítést 1971-ben kapták meg, így lett Zalakaros 1978-tól gyógyfürdő és a település gyógyhely besorolású. Zalakaros vize országos viszonylatban is dobogós kincs, ami Európa szerte ismert gyógyhatásáról.
Zalakaros gyógyhelyi szerepét és egyben a látogatottságát tovább kívánják erősíteni, egy 1,6 milliárd forintos tervezett költségvetésű beruházás jóvoltából egyebek mellett látogatóközpontot, rendezvényteret és sétányt építenének.
A napokban fogadták el a létesítmény hét évre szóló fejlesztési stratégiáját. A tavalyihoz képest idén mintegy 5 százalékkal növekvő látogatottságú, várhatóan több mint 650 ezer vendéget fogadó komplexumban jövő nyárra készül el a most felújítás alatt álló gyógycentrum és gyógykert. Februárban indul és év végére zárul le egy új szaunapark építése 100 millió forintos állami pályázati támogatással, és hasonló összegű forrás segíti a 3 csillagos fürdőhotel felújítását is.
Az elkészült tervek szerint 2020-ban új, 5 csillagos, egész évben üzemelő kempinget építenek a fürdőhöz csatlakozva, illetve bővíteni kívánják az 1999-ben az országban elsőként átadott élményfürdőt is.
A rendezvényen elhangzott: a magyarországi fürdők tanúsító védjegyének feltételrendszerét 2019-ben teljes körűen átalakítják. Az eddigi, főként mennyiségi szempontokra épülő rendszert új, a minőségre alapozó szempontrendszer váltja fel. A fürdőszövetség kezdeményezésére jövőre a fenntartható fejlesztésre épülő energetikai korszerűsítési program indítását tervezik kormányzati támogatással. A hazai fürdők elmúlt évtizedekben zajlott fejlesztései után ugyanis az üzemeltetésben – a fenntarthatóság érdekében – szükség lenne a megújuló energiaforrásokra épülő korszerűsítésekre, írta az MTI.
Kiemelt kép: MTI/Varaga Gyyörgy
