Mit nem szabad kihagyni, ha Keszthelyen járunk?
Keszthely a Festeticsek városa, egynapos kirándulásunkat kezdjük a kastélyban, és a kastélykertben.
Festetics Kastély
A keszthelyi Festetics-kastély Magyarország leglátogatottabb kastélya. Ma Helikon Kastélymúzeum néven muzeális intézményként működik. Öt épületben hat állandó kiállítást mutat be.
A 18. század közepétől folyamatosan épülő, bővülő kastély 200 éven keresztül a Festeticsek tulajdonában állt. A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja volt, tagjai fontos szerepet játszottak az ország politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében.
A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették. A kastély 101 helyiségből áll, ma 20 terme látogatható, melyben a 18. 19. századi főuri miliő került kiállításra. A Tükör teremben minden héten tartanak operett koncerteket.
A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély épülete, bútorzatának egy része és könyvtára épen maradt. A könyvtár megmenekülése annak is köszönhető, hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. A Helikon Könyvtár Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel.
Kastélypark Pálmaház és Madárkert
A kastély parkja természetvédelmi terület, valamint az ország csekély számú nemzetközi jelentőségű történeti kertjeinek egyike. A parkot változatosan és gazdagon kialakított részletek egzotikus növényfajok és kertépítészeti különlegességek jellemzik. A keszthelyi kastélypark sok szempontból a hazai történeti kertek legjelentősebb, legprogresszívebb példái közé tartozik, melyet az angol kerttervező Henry Ernest Milner alkotó munkássága feltétlenül élvonalbeli kertjeink sorába emel. A kastélykert mintegy negyedmilliárd forint uniós támogatásból újult meg 2015-ben.
A 2012-ben megnyílt pálmaház egzotikus növényeivel a királyi és főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi a Tahititől Floridáig összegyűjtött legszebb fajták bemutatásával. A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette, szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. A trópusi és mediterrán növényvilág legszebb fajait bemutató gyűjteményes látványkertnek köszönhetően távoli földrészek különleges, sok helyen már pusztulófélben lévő, védelemre szoruló növényvilágát ismerhetjük meg.
A kastély Madárparkjában jelenleg közel 40 faj vízimadár él, ezen kívül pávák és fácánok is színesítik a madárállományt. Találkozni lehet a világ különböző tájain honos madarakkal, többek között Ausztráliából, Dél-Amerikából, Kínából származó egyedekkel. A világ legkisebb vízimadara, a Hottentotta réce is a park lakója.
Történelmi belváros
Ha kisétálunk a kastély kertjéből, a Kossuth Lajos utcán haladunk végig – ez Keszthely főutcája, forgalomtól elzárt terület. Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt. Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban.
A sétálóutca műemlék jellegű épületei közül a legrégebbi az utca közepe táján található barokk stílusú Pethő- vagy Goldmark-ház. Itt született 1830-ban Goldmark Károly zeneszerző. A széles, bolthajtásos kapubejárón jutunk be az udvarba, ahol elénk tárulnak a földszint és az emelet barokk árkádjai.
A ház nem, de az udvar látogatható.
A Pethő- vagy Goldmark-ház udvarának végében áll a város zsinagógája. 1780. körül Hofstadter Kristóf terve alapján épült, amit 1852-ben átalakítottak, majd 1894-ben eklektikus homlokzattal bővítettek. A zsinagóga hátsó udvarában van egy bibliai kert is.
Keszthely tágas Fő terét impozáns épületek szegélyezik, ilyen a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, mely gótikus stílusban épült, és Keszthely legrégebbi épülete falain Magyarország legnagyobb gótikus freskóival. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el.
A plébániatemplom mellett található a Vajda János Gimnázium épülete, amelyet gróf Festetics Pál alapított 1772-ben.
A főtér szépségét emeli még a mai Városháza épülete, melyet 1769-ben építették megyei szálláshelynek, tervezője Hofstädter Kristóf volt. Később átépítették, akkor nyerte el mai copf stílusú homlokzatát. Az épületen emléktábla hirdeti, hogy ebben az épületben működött 1865-1897. között az egykori Georgikon utódjaként megnyílt Mezőgazdasági Tanintézet. Felújítása 1990-ben készült el.
Szigetfürdő
A keszthelyi Balaton part emblematikus építményét, a szigetfürdőt amely az első vízre épített fürdőház volt, 1864-ben építették. Az első kerek fürdőszigetet az 1880-as években emelték, amit 1893-ban díszes bejárattal két szigetből álló fürdővé bővítettek. A 2000-es évek második felében állították vissza a Szigetfürdő XIX. századi arculatát. 2017-ben teljesen újraépítették az épület két tornyát, és új díszkivilágítást is kapott. A fürdő modernizált kabinjait a helyiek most is aktívan használják, a szigetfürdő nagyon népszerű a tősgyökeres keszthelyiek körében.
A szigetfürdő tőszomszédságában található az elmaradhatatlan szelfi pont a Keszthely felirattal, és a vízbe hosszan benyúló móló is.
Fenékpusztai Kiskastély és Fenyves allé
A tizennyolcadik század elején a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített – ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, akik hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára. 1820-ban készült el a ma is álló kiskastély. 1880 körül mintegy hét kilométeres úttal, a Fenyves alléval kötötték össze a keszthelyi Helikon kastély udvarát a fenékpusztai uradalommal. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak. A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon.
Kiemelt kép: MTVA bizományosi/Faludi Imre
