Virágzó vidékünk

Tarol a holland krumpli, de a keszthelyinél nincs finomabb

Fajtanemesítéssel lehet tenni a klímaváltozás okozta probléma ellen.

Az évszázad közepén valószínűleg már nem terem meg a burgonya Magyarországon, és mindössze egy évtizedünk maradt arra, hogy a Föld klímájának védelme érdekében hathatós intézkedések tegyünk – kongatta meg a vészharangot 2018 decemberében Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora a kormányközi klímavédelmi testület egyik alelnöke a katowicei ENSZ-klímacsúcson.

Az utóbbi években Magyarországon egyre kevesebb burgonya terem

A burgonya eredetileg Dél-Amerikában, Peru hegyvidéki részein őshonos. Ott a termőidőszakban az átlaghőmérséklet nem túl magas, a csapadékeloszlás pedig egyenletes. A burgonya azon a klímán érzi jól magát és így nem csoda, ha a magyar, 35 fokos kánikulát és az aszályt nem viseli túl jól. A tenyészidőszakban hazánkban a hőmérséklet 25 fok felett van, a csapadék pedig sokszor a nullával egyenlő.

A burgonya sekély gyökérzete, és számos kórokozója és kártevője miatt rendkívül stresszérzékeny, emiatt nem tudja elviselni a számára szélsőséges klímát. Ez kisebb gumószámban, minőségromlásban és betegségérzékenységben nyilvánul meg. Ezért esik vissza hazánkban évről évre a burgonya termésmennyisége – olvasható a magro.hu portálon.

Drasztikusan csökkent a burgonyatermesztés hazánkban
Fél évszázad alatt csaknem a tizedére apadt.

A keszthelyi nemesítésű burgonyák jelenthetik a megoldást a hazai burgonyatermesztés problémáira

Fajtanemesítéssel lehet tenni a klímaváltozás okozta probléma, és a különböző betegségek ellen. A keszthelyi Burgonyakutatási Központban folyó kutatómunka épp erről szól – olyan magas termőképességű és minőségű, stresszrezisztens fajták kinemesítése a cél, amelyekkel Magyarországon is gazdaságosan lehet burgonyát termeszteni.

A keszthelyi burgonyáról, a hazai burgonyatermesztés jövőjéről a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karán a Burgonyakutatási Központ tudományos segédmunkatársával, Baráth Szilveszterrel beszélgettünk.

Mi a véleménye az Ürge-Vorsatz Diana klímakutató professzor asszony által elmondottakról, miszerint a klímaváltozásnak köszönhetően valószínűleg az évszázad közepére már nem terem meg a burgonya Magyarországon?

Az elkövetkező 20 évben Keszthelyen egészen biztosan megterem a burgonya. De a klímakutatók a burgonyatermesztés globális felmelegedés miatti ellehetetlenüléséről szólhatnának azért a törököknek és az irániaknak is – Iránban, és Törökországban nagyon komoly mennyiségű burgonyát termelnek, a miénknél jóval szárazabb melegebb éghajlaton.

Fotó: pixabay.com

A keszthelyi nemesített burgonyafajták ellenállóak és ízletesek is

A keszthelyi burgonya különlegesen finom ízére, egy helyi vendéglős, Bezerics Dani hívta fel a figyelmet, aki igen elkötelezett a környékbeli alapanyagok felhasználását illetően. Dani nemrég Borbás Marcsival is meglátogatta a keszthelyi egyetem burgonyanemesítő szakembereit a Gasztroangyal Keszthelyről szóló epizódjában.

Miért nem lehet hazai burgonyát kapni az üzletekben, piacokon? Miért nem jut el a keszthelyi burgonya híre sem Budapestre?

Ahhoz, hogy az üzletekben a keszthelyi fajtákat lehessen kapni a szupermarketekben, paradigmaváltásra lenne szükség – mondja Baráth Szilveszter.

A Burgonyakutató intézetben 10-12 évig tart egy-egy új faj létrehozása, ezek olyan burgonyafélék, amelyek ellenállóak a betegségekkel szemben, és alkalmazkodnak a hazai klímához. Ennek köszönhetően a keszthelyi vetőburgonyát egymást követő 4 évben el lehet vetni – de ez drága.

A hazai piacot például az olcsóbb holland burgonya tarolta le, ennek a nemesítésével sokkal kevesebb ideig (nagyjából 2-3 évig) foglalkoznak, ott a gyorsaság, és a mennyiség a lényeg, ezért az sokkal olcsóbb.

Fotó: pexels.com

Egy 2017-es cikkben, ami a Magyar Mezőgazdaságban jelent meg arról lehetett olvasni, hogy megszűnik a több, mint 60 éves múltra visszatekintő keszthelyi Burgonyakutatási központ. Igaz ez?

A kutatóközpont nem szűnik meg, csak az egyetemi átcsoportosítások, és összevonások miatt megváltozott a neve. A Pannon Egyetem Agrártudományi Kutatóközpontjába tagozódott be, de továbbra is Burgonyakutatási Központként működik – így ismeri mindenki. Azért dolgozunk, hogy ez nagyon sokáig így is maradhasson.

A Burgonyakutatási Központban több, mint 20 burgonyafajtát nemesítettek, ebből ma 12 fajta van forgalomban, íme a legismertebb keszthelyi burgonyafajták a tizenkettő közül.

Az egyik legnépszerűbb keszthelyi burgonyafajta a Balatoni Rózsa

  • A Balatoni Rózsa elnyerte a Prémium Hungaricum minősítést.
  • Ez egy korai fajta, sötét rózsaszín héjú, sárga húsú, nagy gumójú, nagyon szép ovális alakú, formatartó, sekélyen ülő burgonyaféle.
  • Bőtermő (60-80 t/ha), alaktartása, stressztűrő-képessége kiváló.
  • Tulajdonságait tekintve nem lisztes, finom hús szerkezetű, általános hasznosítási célú, kiváló ízű étkezési burgonya.

Nem kevésbé népszerű keszthelyi burgonyafajta a Hópehely

  • A Hópehely középkorai, halvány-rózsaszínbe hajló sárgás barna héjú, kerekded alakú, fehér húsú, nagy-középagy gumóméretű krumpliféle.
  • Bőtermő (60-80 t/ha), rendkívüli termésstabilitású fajta.
  • Enyhén lisztes, finom hús szerkezetű, kiváló ízű étkezési burgonya. Minden típusú étel elkészítésére alkalmas (sült, főtt, püré és tészták).

Az egyik legújabb nemesített keszthelyi burgonyafajta az Arany chipke

  • Középkorai, sárga héjú, arany sárga húsú, gömbölyded alakú, középnagy méretű burgonya.
  • Közepesen bőtermő (40-50 t/ha), jól tárolható fajta.
  • Lisztes, könnyen fővő, finom hús szerkezetű, chips gyártásra alkalmas ipari célfajta. Kiváló, gesztenyére emlékeztető ízű. Otthoni felhasználás esetén, alkalmas héjában való sütésre, hasábburgonya, chips és püré készítésére, tészta alapanyagnak is.

Ha valaki kíváncsi a többi keszthelyi burgonyafajtára is, kedvére kutakodhat köztük a Burgonyakutatási Központ honlapján.

És hogy mi készül a keszthelyi burgonyából, hát például mennyeien finom dödölle.

Nincsen párja a zalai dödöllének
Felejtsük el a gnoccit, váltsunk dödöllére.

Kiemelt kép: pixabay.com

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik