Ha az ember Szomolya nevét hallja, elsőként talán a szomolyai fekete cseresznye jut az eszébe. Ez a település fő nevezetessége, melyet kincsként őriznek, és a helyiek szeretnék, ha bekerülne a Hungarikumok Gyűjteményébe.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu a finom gyümölcs mellett ritka természeti látnivalóval is büszkélkedhet. Szomolya határában, a település központjából nyugati irányba vezet ki a Szomolyai Kaptárkövek Tanösvény, mely a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben a nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat Magyarország legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő-csoportja.
A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezek a földtani alakzatok az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti értéket is képviselnek.
Szomolya határában négy lelőhelyen, 13 kaptárkövön összesen 132 fülke ékeskedik. Ebből 117 egy lelőhely 8 kaptárkövén található, s ugyanitt egyetlen kúpon 48 fülkét lehet összeszámolni. A hatalmas kúpokkal, sziklaormokkal tagolt riolittufa-vonulat 8 egymástól jól elkülöníthető kaptárkövet foglal magába.
A völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulat a Királyszéke, mely egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, de a sziklát átszelő hasadékban, a Kutyaszorítóban is találhatók fülkék. Az egyik fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 centiméteres magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet.
A kaptárkövek területén 1958-ban tetemes károkat okozó kőbányát nyitottak, ám a széleskörű tiltakozás hatására ezt megszüntették. 1960-ban végleg rendeződött e természeti és kultúrtörténeti emlékek sorsa: természetvédelmi területté nyilvánították a sziklavonulatot.
Szinok Gábor fotóriporter a napokban bejárta a tanösvényt és felvételeivel beavatott bennünket is a páratlan látnivaló szépségeibe.
Kiemelt kép: Szinok Gábor