Virágzó vidékünk

Visszatértek a gyönyörű gyurgyalagok a Kisalföldre

A darazsakat és méheket is elfogyasztják, emiatt a méhészek nem kedvelik őket.
Korábban a témában:

A gyurgyalag, vagy más néven méhészmadár vagy piripó a meleg éghajlatot részesíti előnyben. Európába májusban érkezik meg, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.

A színpompás madár tehát mindössze bő három hónapot tölt nálunk, ám ezen a rövid időszakon múlhat állományának fennmaradása. – olvasható a gyorplusz cikkében. A portálnak egy olvasó küldött fotókat a gyönyörű madarakról, akik telelésükből a napokban érkeztek meg a Kisalföldre, a Győrhöz tartozó Gyirmótra.

A kék madár maga a boldogság, kalitkája pedig az emberi szív
Szép legenda övezi a madarak ékszerének is nevezett jégmadár alakját.

Főként a nyílt területeket kedveli néhány elszórtan álló fával és bokrokkal. Folyók, tavak meredek oldalában fészkel, a szomszédok egymáshoz közel építik ki alagútjukat, bennük a költőüreggel.

Csodaszép, tarka madár, hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja és torokszalagja fekete. Fekete csőre hosszú, hegyes és enyhén hajlított.

Rovarevő specialistaként többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. A rovarokat röptében kapja el.

Fotó: Wikipedia/Raúl Baena Casado

Nevükből adódik, hogy a darazsakat és méheket is elfogyasztják, valamennyire ellenállóak a szúrásukra, de mielőtt lenyelik őket kitépik a fullánkjukat és a méregmirigyüket.

A gyurgyalagot a méhészek épp ezért nem szeretik, bár távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.

A méhestől csak elriasztani szabad, mivel Magyarországon 1982 óta fokozottan védett.

Természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban „Az év madarává” választotta.

Kiemelt kép: Wikipedia/Pierre Dalous

Feltámadt a 136 ezer éve kihalt madár
Az evolúció csodákra képes.

Kommentek

Tiszacsege, 2018. június 11.
Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.