Kazinczy Ferenc örököse, a külföldön élő Kazinczy Péter hatalmas eszmei értékkel bíró ereklyék fotóit adta át a nyelvújító szellemi örökségét ápoló, és Széphalom felvirágoztatását célul kitűző Raczkocki Gergelynek.
A magyar nyelv megújítója
Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Az 1831. évben az országos kolerajárvány Zemplén megyében is kitört, augusztus 23-án Kazinczy is a járvány áldozata lett. Széphalmi kertjében temették el. A Magyar Tudományos Akadémia 1832-es közgyűlésén József nádor jelenlétében Kölcsey Ferenc mondott fölötte emlékbeszédet.
1859-ben országszerte ünnepekkel ülték meg születésének 100. évfordulóját, ami az akkori politikai viszonyok közt kétszeres fontossággal bírt. Ebben az évben vették meg a széphalmi birtokot Kazinczy pártolói, és a régi, roskadt kastély helyébe dór stílusú mauzóleumot építettek.
Az utód
Kazinczy Péter – Kazinczy Ferenc 1959-ben született, Svédországban élő szépunokája – svéd feleségét és gyerekeit is elhozta már Kazinczy Ferenc széphalmi sírjához és a mauzóleumához, ahol a Magyar Nyelv Múzeuma működik, a megnyitóra ő is meghívást kapott. A stockholmi magyar kolóniában számon tartják történelmi rokonságát, svéd barátai, ismerősei tudják, hogy az egyik leghíresebb magyart tudhatja ősének, akit Szabó Magda egyszerűen csak így jellemzett: „Mekkora író volt, uramisten!”
Így emlékezik meg őséről, a magyar nyelv és irodalom vezéralakjáról:
1959-ben születtem, pontosan 200 évvel Kazinczy Ferenc születése után. Az első látogatásomat Széphalomban fiatal tizenévesként tettem. Ebből a látogatásból elsősorban a mauzóleumra, a síremlékre és a kertre emlékszem. 2013-ban a legutóbbi utazásomat édesapámmal, feleségemmel, fiammal és lányommal együtt tettem. Kazinczy Ferenc számomra kiemelkedő, ragyogó gondolkodású ember volt és sok energiát fordított az írott magyar nyelv fejlesztésére. Népszerűvé tette a szerzők számára, hogy magyar nyelven írjanak olyan időben, amikor a német nyelv volt az uralkodó nyelv. Annak érdekében, hogy ezt megtehessék, még néhány új magyar szót is alkotott. Ösztönözte a szerzőket, hogy magyar nyelven írjanak, és talán a legfontosabb eredménye ennek sikeressége volt.
A két pecsétgyűrűről készült fotókat örömmel bocsátotta a szellemi örökség kezelőinek a gondjára a távolba szakadt örökös. Reménykedünk benne, hogy egyszer – hamarosan – a kiállításuk helyéről is hírt adhatunk majd, és akkor élőben is bárki megtekintheti a míves ékszereket.
Kiemelt kép: Raczkocki Gergely
