Virágzó vidékünk

Megszerették a Kis-Sárrétet a fekete gólyák

A gólyapárok egy több mint 200 éves tölgyfát, és egy közel 100 éves magyar kőrist választottak lakhelyül, s összesen 5 fiókát neveltek fel.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén a fekete gólya, mint költőfaj a múlt század végén illetve az ezredforduló utáni első évtizedben nem volt ismert, csak néhány éve jelent meg fészkelőként.

Idén már többször is beszámoltunk arról, hogy több nemzeti park területén is voltak ritkának számító, sikeres költések. A Kis-Sárréten idén két pár fekete gólya rakott fészket. Mindkét költés sikeres volt, július közepén már a fiókák is kirepültek, írja a Körös-Maros Nemzeti Park.

Kevesen vannak és rejtőzködve élnek a fekete gólyák hazánkban
A gemenci populáció a világ legnagyobb népsűrűségű fekete gólya állománya.

A gólyapárok egy több mint 200 éves tölgyfát, és egy közel 100 éves magyar kőrist választottak lakhelyül. Az egyik fészekben három, a másikban két fióka cseperedett fel.

A fekete gólya Nyugat-Európában Spanyolországban, Portugáliában és Németországban fordul elő, kelet felé azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig. Síkságon és hegyvidéken egyaránt előfordul. A madárról  gólyáról tudni kell, hogy kedveli az idős, háborítatlan erdőket, az embert viszont kerüli. A fészeképítési és a kotlási időszakban nagyon érzékeny az emberi zavarásra, akár el is hagyhatja a fészkét.

Élőhelyét elsősorban a fakitermelés veszélyezteti, hiszen a fészkét akkor is elhagyja, ha a közelben kivágják a fákat. Védelme szempontjából nagyon fontos az öreg erdőfoltok meghagyása.

Kiemelt kép: Pixabay.com

Csodás látványt nyújtanak halászat közben a fekete gólyák
A Tisza környékén bőven találnak csemegét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik