Kincsként óvják a zsúpfedeles cáki pincéket

A szelídgesztenye szezonjára a Kőszegi-hegységben még október közepéig biztosan várni kell, de a korai fajták már érnek, azokból lehet szemezgetni. Ha végre megjön az eső, telis-tele lesz a környék galambicával és a titkos helyeken vargányával is. Kőszeg környékét azonban nem csak a színpompás őszi hegyi túrák és a szelídgesztenyézés miatt érdemes felkeresni: van pár egyéb látnivaló is, amit bármelyik évszakban érdemes errefelé túrázni:

A Cáki pincesor

A legnyugatibb határszélen, Kőszegtől alig 6 km-re, a hegység keleti lábánál, a Gesztenyés-patak mentén található Magyarország egyik féltve őrzött kincse, a Cáki pincesor. Az alpokaljai kis falu pincesoráról vált országszerte híressé.

Egyik fő kuriózuma, hogy nem egy szőlőhegy oldalát díszíti. Egy gesztenyés közepén áll, a 270 fős falutól nem messze. A gesztenye- és tölgygerendából ácsolt, agyaggal döngölt falai között azonban főként nem is szőlőt, hanem gesztenyét, olykor gyümölcsöt tároltak.

Hajdanán a Kőszegi-hegység déli lábánál Cák adottságai ideálisak voltak a szőlőtermesztéshez. Az 1890-es évekig virágkorát élte itt a borászat, amikor azonban végigsöpört az országban a filoxérajárvány, elpusztította a szőlőültetvényeket. A következő években kisebb arányban újratelepítették ugyan a tőkéket Cákon is, de a terület nagy részére inkább gesztenye- és gyümölcsfákat ültettek. A pincék ezentúl inkább már a szelídgesztenye és a gyümölcsök tárolására szolgáltak.

Kilenc védett, zsúpfedeles borospince megmaradt

Földes padozattal, boronagerendázatos falakkal, ollóágazatos nádtetővel lenyűgözően szépek. Jellegzetesük az előreugró tetőzet, amely védelmet biztosított az eső és a tűző nap ellen. A házikóknak különös bájt ad a túlnyúló fagerendázatuk. A fehérre meszelt pincék többsége a 19. század elején készült, tölgy- és gesztenyefa gerendákból, amit agyaggal tapasztottak be.

A pincesor ma Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Láthatóak a régi prések is, közülük a legrégebbi 1778-ban készült. Két épülete időszaki kiállítótérként működik, jelenleg Kőszeg-Hegyalja növényvilágát és a nyugat-dunántúli kádármestersége mutatják be.

A 19. század elejéről származó zsúpfedeles, boronafalú pincesor márciustól-októberig látogatható. Rendszeres programokkal is várják a látogatókat, kézműves foglalkozástól a báránysimogatásig, íjászkodástól a lovasszekerezésig, lehet persze bort is kóstolni, és a Velemi gesztenyenapokkal egy időben Cákon is tartanak gesztenyeünnepet.

A Kőszegi-hegység őrszeme, a Szent Vid

A Szent Vid kápolna a Kőszegi-hegységben található, az Írott-kőre vezető út közelében. 589 méteres hegy tetejére nemcsak a pazar kilátás miatt érdemes felmászni, de van ott egyéb látnivaló is.

A domboldalán messziről kimagaslik a fehérre meszelt, piros tetejű kápolna, ahová Velemből viszonylag teljesíthető turistaút is vezet.

Akárhányszor túrázunk errefelé, nemcsak a kápolna és környéke, hanem a hely 3000 éves múltja, és annak nyomai is megbabonázzák az embert.

Már a bronzkorban a kápolna helyén kiterjedt és nagy jelentőségű város feküdt, melynek házait a hegygerinc körüli mesterséges teraszokra építették. Később, a Római Birodalom idejében egy őrtorony állt itt. Jól védhető volt ugyanis az a vízvezeték-rendszer, amely az egykori Savaria (mai Szombathely) vízellátását biztosította. Aztán avarok éltek a környékén.

Szent Vitus (aki még gyerek volt, amikor csodákat tett, meggyógyította például a császár fiát) tiszteletére már a honfoglalás előtt is templomot állítottak ezen a helyen.

Az Árpád-korban is erődített hely volt, amit állítólag Jurisics Miklós a kőszegi várral együtt védelmezett a török ellen. 1713-ban a vár helyén Hilerian szerzetes építtetett remetelakot és kápolnát.  A barokk egyhajós templomocskát 1859-ben építették át.

Az 52 méter mély kútját még a rómaiak fúrták

A kápolna mellett találunk egy római korból ránk maradt, több mint 52 méter mély gödröt is. A kút lyukja ma is ott tátong, mélysége pedig állítólag megközelítőleg egy 16 emeletes háznak felel meg.

Címlapfotó: Wikimedia Commons