Virágzó vidékünk

Hungarikum címre javasolják a székelykapukat

Három erdélyi értéket szeretnének felvetetni a Magyar Értéktárba.
Korábban a témában:

Felvették az Erdélyi Magyar Értéktárba és a Hungarikum Bizottság elé terjesztenek három erdélyi értéket: a székelykapukat mint kulturális örökséget, Dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő és Kibédi Mátyus István orvostudós és enciklopédikus életművét, írja  a Székelyhon.

Hungarikum lett Székelyföld és Erdély jellegzetes süteménye
A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította csütörtöki ülésén a kürtős kalácsot.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság december 5-i ülése döntésének megfelelően a Magyar Értéktárba való felvétel a székely közösség identitásszimbólumának megőrzésére hívná fel a figyelmet, ugyanakkor hangsúlyozná a kapuk nyilvántartásának és turisztikai hasznosításának fontosságát, valamint elismerné Dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István úttörő munkásságát.

Habár napjainkban még közel ötszáz székelykapu található Székelyföldön, a kapuk legnagyobb része nem szerepel a hivatalos műemléki nyilvántartásban, és a legtöbb településen helyi védelmet sem élvez. Ezt a folyamatot mérsékelni kell, minden létező eszközzel tudatosítani kell a székelykapuk értékét, nemzeti jelentőségét

– fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

Kiemelt képünkön a romániai Máréfalva legrégebbi, 1858-ban készült székelykapuja – Fotó: MTI/Haáz Sándor

Leltárba veszik Hargita megyében a székelykapukat
A Hargita Megyéért Egyesület felhívással fordul a megye lakosaihoz.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.