Kastélyokban nincs hiány Magyarországon, de sajnos ezek között szép számmal akad olyan, melynek állapota romos, lepusztult, és a közeljövőben nem is akar ezeken az áldatlan állapotokon senki sem változtatni, legalábbis a lenti példákból úgy tűnik.
1. Fekete kastély
Bár nem emiatt kapta a fekete jelzőt a kastély, az itt történt sorozatos tragédiák okán nagyon is indokolt az elnevezés.
Balatonederics külterületén, a kastélypark közepén áll a Fekete-kastély, amelyet a nedeczei származású Nedeczky család építtetett. Nevét tetejének egykori fekete színéről – mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Az itt történt baljós események azonban más megvilágításba helyezik a komor csengésű nevet, írja a Wikipédia.
A Zala vármegyei, nedeczei előnevű Nedeczky család sarja, Nedeczky Lajos István építtette a romos állapotában is figyelemreméltó kastélyt 1880-ban családi otthonnak, majd anyagi nehézségek miatt eladta testvérének, Nedeczky Jenőnek. Nedeczky Istvánt 1864-ben fegyveres felkelés előkészítésének vádjával letartóztattak, majd halálra ítéltek. Deák Ferenc járt közben az unokaöccse érdekében, így 20 évi várfogságra mérsékelték az ítéletet, az 1867-es kiegyezéskor pedig amnesztiával szabadult.
Az első gyilkosság 1912 nyarán történt a kastélyban, amikor is egy edericsi gulyás féltékenységből megölte kedvesét, a kastély szakácsnőjét. A második haláleset öngyilkosság volt: Nedeczky Jenő 1914 tavaszán 74. születésnapján önkezével vetett véget az életének.
A kastély ezt követően többször gazdát cserélt. 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd és felesége költözött ide. De gondtalan életüknek vége szakadt, amikor az ügyvéd rajtakapta nejét egy másik férfival. Az eset annyira felzaklatta, hogy öngyilkos lett. Az özvegy új vőlegénye sem volt szerencsésebb: egy kútfúró, aki szintén öngyilkosságot követett el, amikor megtudta, hogy a nő szíve már másé.
Ezek után a fekete özvegy is pórul járt, mert következő hódolója, Kaály Nagy Adorjánt, aki alföldi földbirtokosnak és tengerésztisztnek adta ki magát, tizenháromszoros bigámia vádjával körözte a rendőrség. Miután az özvegy vagyonának nagy részét elköltötte, kereket oldott.
Az özvegy a kastélyt egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak adta el, aki a II. világháborúban román feleségével élt itt. Kettős hírszerző volt, mindenki azt hitte, a németeknek dolgozik, de valójában a szovjetek és angolok kémje volt. A németek tudomást szereztek erről, mivel a front átvonulása előtti napokban, 1945 februárjában öngyilkos lett.
Az igencsak kalandos múlttal rendelkező kastély egy időben üdülőként üzemelt, de mára már nagyon elhanyagolt állapotban van a műemlékvédelem alatt álló épület.
2. Jeszenszky-kastély
A Tolna megyei Tengelicet a magyar Loire-völgyeként is szokás emlegetni, hisz három, egykor gyönyörű kastély romos épülete is áll itt: a Jeszenszky-kastély, a Hiemer-Jeszenszky-Bernáth-kastély és a Schell-kastély.
A klasszicista stílusban, a 18. században épült kastélyokat többször átalakították azóta. A környék legnagyobb kastélya a Jeszenszky-kastély, alapterülete csaknem 7000 négyzetméter. Műemléki védelem alatt álló épület, írja a Tolna Megyei Értéktár.
Annál szomorúbb, hogy ilyen állapotban vannak napjainkban.
Jeszenszky Sándor tulajdonában volt 1810-től a tengelici birtok, ezt követően fiuk, Báró Jeszenszky János kezelte a birtokot. Ő volt a család tolnai ágának alapítója, Tolna vármegye alispánja, aki bárói címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól. Az államosításig a Jeszenszky család gazdálkodott ezen a területen.
1945-ben Jeszenszky József, Jeszenszky János dédunokája volt az uradalom tulajdonosa és kezelője. A kastély valószínűleg egy korábbi épület jelentős kibővítésével nyerte el mai alakját, átépíttetője Jeszenszky Kálmán volt 1862-ben.
3. Strasszer-kastély
Igar-Vámpusztán, a település határán található a késő barokk stílusban épült, szabadon álló, téglalap alaprajzú, részben alápincézett, földszintes, kontyolt nyereg-, és manzárdtetős kastély, helyesebben annak romos maradványai.
A vámpusztai birtokot 1907 előtt vásárolta meg a gróf Zichy családtól Strasszer Vilmos, aki ekkoriban, 1910 körül építtette a kastélyt Hübner Jenő építész tervei szerint. A kastélyt hatalmas park övezte gesztenyefákkal, rózsakerttel, ligetekkel, teniszpályával, írja az Elherdált Örökségünk blog.
A teljesen romos, eredetileg kéttraktusos belső térben az eredeti térkapcsolatok megszűntek. Újabb válaszfalak, nyílászárók mind kibontva. Falfülkék mutatják a kályhák nyomait. Födém, fedélszék több helyen beszakadva. A kerti oldalon a jobb szélső tengelyben lévő ajtó a pincelejárat. Téglafalazott, dongaboltozatos pince, amely csak két tengely szélességben nyúlik be a ház alá.
1945 után az állami gazdaság használta, többször átalakították. A privatizáció során magántulajdonba került. Jelenleg romos, pusztuló állapotban látható.
Kiemelt kép: Facebook/Kastélyromok és elhagyott kastélyok,kúriák,villák Magyarországon/Szilágyi-Bitó Judit
