Virágzó vidékünk

A falu, ahol minden gesztenyefának gazdája van

Zengővárkony néprajzilag, lelkületileg, viseletben és hagyományokban is megőrizte ősi kultúráját.
Korábban a témában:

Zengővárkony alig négyszáz lelkes település, Baranya megyében, a Zengő lábánál, Pécsvárad szomszédságában, a megyeszékhelytől mintegy húsz kilométernyire. A település Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

Fotó: Kótsch Petra

A falu Magyarország talán legdallamosabb nevű települése, mely nevét egy anekdota szerint egy vadkanról kapta… A falu erdejében vadkant kergető telkes gazda, „Várj kan!” kiáltásait hallotta a csősz Várkonynak. A legenda szerint innen ered a neve.

Fotó: Kótsch Petra

A község valódi története azonban a régmúltig nyúlik vissza. A szomszédságában feltárt újkőkori leletek arról tanúskodnak, hogy ezen a tájon már i.e. a III. évezredben már élt ember.

Talán „zsákfalu” jellegének is köszönhetően, Zengővárkony megőrizte ősi kultúráját, néprajzilag, lelkületileg, viseletben és hagyományokban egyaránt. Néprajzi kincseit a falu 1982-ben megnyitott tájháza őrzi, mely a baranyai magyar népi építészet egyik szép példája. A tájház néprajzi gyűjteménynek és a szövőműhelynek is helyet ad. Az itt készülő szőttesek Zengővárkony népi textilkultúrájának hagyományos szín- és formavilágát őrzik.

Fotó: Kótsch Petra

Törékeny varázslatok a Míves Tojás Múzeumban

A helyi Míves Tojás Múzeum a látvány múzeuma, többezernyi  népművészeti és népi iparművészeti díszített tojáscsoda tárháza, bemutatóhelye, mely 2020-ban ünnepli megnyitásának 20. évfordulóját.

Fotó: Vajda Tamás

A világ számos országából származó műtárgyak révén a tojáshéjon szinte bejárhatjuk az egész világot

– írta egy látogató a vendégkönyvbe.

Fotó: Vajda Tamás

A múzeum valóban több mint látvány. A bemutatott műtárgyak tanulmányozása, újra alkotásuk megkísérlése készség és képesség fejlesztő lehetőség, a múzeumpedagógiai játékok pedig érintő képernyővel, interaktív módon játszhatók. A Magyar Posta idén már harmadik alkalommal a múzeum anyagából választotta húsvéti bélyegeinek motívumát.

Gesztenyefák magántulajdonban

A falu méltán híres szelídgesztenye erdejét 1974-ben védetté nyilvánították. Ma már minden gesztenyefa magántulajdon, melyet nagy gonddal őriznek a gazdák!

2017-ben a Pécsváradért Alapítvány egy 300 éves zengővárkonyi szelídgesztenyefát nevezett az Év fája versenybe, és Zengővárkony hős szelídgesztenyéje megnyerte a versenyt.

Zengővárkony hős szelídgesztenyefája – Fotó: Ökotárs Alapítvány

Kiemelt kép: Kótsch Petra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.